7.1.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 4/35
2018. október 29-én benyújtott kereset – Intercontact Budapest kontra CdT
(T-640/18. sz. ügy)
(2019/C 4/47)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Intercontact Budapest Fordító és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (Intercontact Budapest Kft.) (Budapest, Magyarország) (képviselő: Subasicz É. ügyvéd)
Alperes: Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
elsődlegesen állapítsa meg, hogy az egyes ajánlattevőknek kiosztott bírálati pontszámok a beadott pályázatok összehasonlítása alapján reálisak-e, és megfelelnek-e az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az arányosság és az átláthatóság elvének;
—
másodlagosan állapítsa meg, hogy alperes jogértelmezése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikke (3) bekezdésével összefüggésben téves, és a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlati árainak nyilvánossága nem ellentétes a hivatkozott rendelettel;
—
harmadlagosan semmisítse meg az alperes FL/FIN17 12. részének eljárási eredményét, illetve az e részre vonatkozó közbeszerzési eljárást;
—
negyedlegesen határozza meg, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében meghatározott jogorvoslati határidőt a kereset tárgyában szereplő közbeszerzési eljárásban mely eljárási cselekmény (hatályos jogi aktus) közlésétől kell számítani;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalapot az egyenlő bánásmód elvének, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az arányosság és az átláthatóság elvének megsértésére alapítja, mivel az alperes a közbeszerzési eljárásokban eltérő értékelést alkalmazott az ajánlattevők között. (1)
2.
A második jogalapot hatáskörrel való visszaélésre alapítja, amennyiben az alperes a felperessel nem közölte a kért információkat a közbeszerzési eljárásokban. (2)
3.
A harmadik jogalapot arra alapítja, hogy az alperes a jogorvoslati határidők közlésének elhallgatásával, ezáltal a jogorvoslati lehetőség korlátozásával megsértette a közbeszerzésekről szóló uniós irányelvet. (3)
4.
A negyedik jogalapot arra alapítja, hogy az alperes akadályozza a felperes jogérvényesítését az Unió intézménye elleni jogorvoslat keresésében. (4)
(1) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.) (1) és (90) preambulumbekezdése.
(2) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.) 113. cikke.
(3) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.) V. melléklete D. részének 16. pontja.
(4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének (6) bekezdése.