14.1.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 16/54
2018. október 29-én benyújtott kereset – ZQ kontra Bizottság
(T-647/18. sz. ügy)
(2019/C 16/65)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: ZQ (képviselő: C. Cortese ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a megtámadott határozatokat, és különösen, hogy
a)
semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóságnak a „Request for assistance D/374/17” tárgyú és a szóban forgó segítségnyújtás iránti kérelmet elutasító, az ARES-ben 2017. december 18-án nyilvántartásba vett, 2017. december 15-i HR. E.2/AS/Ares (2017). sz. határozatát;
b)
semmisítse meg – amennyiben szükséges – a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes által benyújtott panaszt elutasító, 2018. július 19-i N. R/187/18, HR. E.2/Ares (2018). sz. határozatát;
c)
kötelezze a Bizottságot, hogy térítse meg a megtámadott határozatban szereplő, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó számos jogsértés következtében a felperes által elszenvedett 1 000 000 euró összegű kárt;
ezenfelül
—
a Bizottságot kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügy felperese azt kifogásolja, hogy a Bizottság nem adott helyt a szexuális irányultsága miatti, vele szembeni zaklatásokkal kapcsolatban a segítségnyújtás iránti kérelmének.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap
—
A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a nyilvánvaló értékelési hiba általánosságban egyértelműen kitűnik a magában a határozatban szereplő azon sérelemben, amely szerint a felperes állításai nem hitelesek, mivel igen hosszú időszakra vonatkoznak, amely során a felperes semmilyen hivatalos panaszt nem tett.
—
Emellett a sérelem fennállása szolgál kizárólagos magyarázatként arra, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem foglalkozott a megtámadott határozatban számos – már bejelentett – eseménnyel, és azokat semmilyen szempontból nem értékelte.
—
A felperesnek az általa állítólagosan elszenvedett zaklatásokkal kapcsolatos állításait sietve a nem megfelelő szervezettséggel vagy a munkahelyi fizikai konfliktushelyzetekkel kapcsolatos normális eseményekké minősítették.
2.
A második, jogsértésre alapított jogalap
E tekintetben a felperes a következőkre hivatkozik:
a)
a zaklatás téves fogalmának alkalmazása, amely magában foglalja az elkövető részéről a rossz szándék (animus nocendi) követelményét;
b)
olyan bizonyítási standard alkalmazása, amely nem felel meg az alkalmazandó jogban előírtnak (a bizonyítás elve), hanem amely a tények fennállásának minden észszerű kétséget kizáró bizonyítottságát és egyértelmű jogi minősítésüket foglalja magában;
c)
az eltelt időhöz képest a panaszok hitelességének értékelését illetően nyilvánvalóan téves bizonyítási standard alkalmazása;
d)
hiteles állítások esetén a vizsgálat hivatalból történő lefolytatására irányuló kötelezettség megsértése.
3.
A harmadik, az indokolás hiányára, illetve a nem megfelelő indokolásra alapított jogalap
—
A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a megtámadott határozat – még a panasz elutasításáról szóló határozatban szereplő teljes indokolás figyelembevétele esetén is – jórészt nem tartalmaz megfelelő indokolást.
A kártérítésre vonatkozó kereseti kérelmet illetően a felperes azzal érvel, hogy a jelen ügyben teljesül az ítélkezési gyakorlatban ezzel kapcsolatban érdemben előírt valamennyi feltétel.