11.2.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 54/27
2018. december 7-én benyújtott kereset – Apostolopoulou és Apostolopoulou- Chrysanthaki kontra Bizottság
(T-721/18. sz. ügy)
(2019/C 54/41)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperesek: Zoi Apostolopoulou (Athén, Görögország), Anastasia Apostolopoulou- Chrysanthaki (Athén, Görögország) (képviselő: D. Gkouskos ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
adjon helyt a kérelmüknek, és az alpereseket egyetemlegesen kötelezze arra, hogy minden egyes felperesnek fizessenek összesen 500 000 euró összeget, amelynek részletes kiszámítását a keresetlevél tartalmazza;
—
az alpereseket kötelezze arra, hogy a jövőben tartózkodjanak a felperesek személyiségi jogainak minden megsértésétől;
—
az első alperest kötelezze arra, hogy állítsa vissza a felperesek becsületét és jó hírnevét az Efeteio Athinon (athéni fellebbviteli bíróság) előtt tett nyilatkozat útján, amely bíróság előtt másodfokon jelenleg folyamatban van a felperesek által 2017. szeptember 11-én benyújtott és az 572461/2017 általános nyilvántartási számon, valamint az 1898/2017 különös nyilvántartási számon iktatott kifogás, amelynek keretében az első alperes a szóban forgó, a felpereseket illetően valótlan és sértő nyilatkozatokat kiadta;
—
az alpereseket kötelezze minden eljárási költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen keresetet az Európai Bizottsággal és az Európai Unióval szemben nyújtották be. Tekintettel arra, hogy ez utóbbit mindig az az intézmény képviseli a Bíróság előtt, amelynek a vitatott aktus vagy magatartás tulajdonítható, a jelen kereset egyetlen alperesének a Bizottságot kell tekinteni.
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, egyrészt a felperesek emberi méltóságának és személyiségének megsértésére, amennyiben a Bizottság rágalmazó kijelentéseket tett a Monomeles Protodikeio Athinon (athéni egyesbíróság, Görögország) előtt, másrészt a felperesekkel szembeni végrehajtás lefolytatása érdekében a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap.
2.
A második, a jogszerűség, a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság azt állítja, hogy a felperesek mint társak jogi felelőssége megállapítható, és a társaság nem rendelkezett jogi személyiséggel, jóllehet több szerződésben is félként vett részt, mivel a görög jog és a társaság létesítő okirata értelmében a felperesek nem tartoztak személyes felelősséggel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségekért.
3.
Harmadik, a hatékony jogorvoslathoz és a pártatlan bíróhoz való jog megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felperesek nem vettek részt félként azokban az eljárásokban, amelyek keretében a végrehajtható okiratokat kiállították.
4.
Negyedik, a felperesekkel szembeni végrehajtási eljárás jogellenes és rosszhiszemű felgyorsítására alapított jogalap.