18.3.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 103/44
2018. december 14-én benyújtott kereset – Aquind kontra ACER
(T-735/18. sz. ügy)
(2019/C 103/60)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Aquind Ltd (Wallsend, Egyesült Királyság) (képviselők: S. Goldberg, E White és C. Davis Solicitors)
Alperes: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az alperes fellebbezési tanácsának a 2018. október 17-i A-001-2018 határozatát, és az alperes 2018. június 19-i 05/2018 határozatát, amelyet az előbbi határozat helybenhagyott;
—
hozzon határozatot a keresetben felvetett fő jogi kérdések tárgyában, amelyek a következőkre vonatkoznak: i. az alperes és az alperes fellebbezési tanácsa tévesen azt állapította meg, hogy a felperesnek először kérelmeznie kell és be kell szereznie a határokon átnyúló költségmegosztásra vonatkozó határozatot azt megelőzően, hogy a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 17. cikke szerint határozatot hozhatnak (negyedik jogalap); és ii. az alperes és az alperes fellebbezési tanácsa nem vette figyelembe, hogy a felperes számára jogilag lehetetlen az, hogy a javasolt rendszerösszekötőt Franciaországban mentesség nélkül üzemeltesse (hatodik jogalap);
—
egyedileg határozzon a keresetben szereplő valamennyi jogalapról annak elkerülése érdekében, hogy e vitatott alapok tárgyában újabb vita alakuljon ki, ha a mentességi kérelmet az alperes felülvizsgálja; és
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy tévesen értelmezték a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdését, mivel a mentesség iránti kérelem értékelésekor az alperes politikai mérlegelést gyakorolhatott.
A 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott objektív kritériumok alapján az alperes mérlegelésének annak vizsgálatára kell korlátozódnia, hogy e feltételek teljesülnek-e.
2.
A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy tévesen értelmezték a 714/2009 rendeletet, mikor megállapították, hogy a mentesség iránti kérelemnek csak végső lehetőségként lehet helyt adni.
Úgy tűnik, hogy nincs alapja annak a megállapításnak, hogy a mentesség végső lehetőségként alkalmazandó intézkedés.
3.
A harmadik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy hibát követtek el a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint nyújtandó mentességhez szükséges bizonyítás teher és bizonyítási szint értékelése tekintetében.
Úgy tűnik, hogy az alperes a felperessel szemben teljesíthetetlen bizonyítási terhet állapít meg.
4.
A negyedik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy hibát követtek el a 714/2009 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése és a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikke közötti kapcsolat értelmezése, valamint az ebből következő azon hivatkozás tekintetében, amely szerint a felperes rendszerösszekötője esetében alkalmazható a határokon átnyúló költségmegosztásra vonatkozó eljárás, valamint elmulasztották az ezen eljáráshoz kapcsolódó problémák figyelembe vételét.
—
Téves lehet az, hogy a mentesség csak annak bizonyítását követően adható meg, hogy a 347/2013 rendelet 12. cikke szerinti szabályozási rendszer nem áll rendelkezésre. E rendszert önkéntesen kell alkalmazni, és az a mentesség megadása esetén nem alkalmazható.
—
Az alperes által alkalmazott megközelítés figyelmen kívül hagyhatta a szabályozási rendszer alkalmazásához kapcsolódó kockázatokat.
5.
Az ötödik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy megsértették az uniós jogot érintő jogbiztonságra és a bizalomvédelemre vonatkozó alapelveket, mivel a 714/2009 rendelet helyes értelmezése során a radikálisan eltérő megközelítés alkalmazásával figyelmen kívül hagyták a kialakult gyakorlatot.
—
A felperes számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a mentességi kérelmek értékelésére vonatkozó, az Európai Bizottság határozataiban kialakult szabályozási gyakorlatra és elvekre hivatkozzon.
6.
A hatodik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy hibát követtek el a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor, mivel nem vették figyelembe azokat a korlátokat, amelyek a francia jog alapján a franciaországi elektromos rendszerösszekötőknek az RTE-n kívüli üzemeltetőire vonatkozik.
—
Mivel a francia jogi korlátozások nem bizonyultak az uniós joggal ellentétesnek, azokat figyelembe kellene vennie az alperesnek annak eldöntésekor, hogy egy beruházás mentesség nélkül megvalósulna-e.
—
Nincs korlátozás azon kockázattípusokra vonatkozóan, amelyeket figyelembe kell venni a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel értékelésekor.
7.
A hetedik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy hibát követtek el a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor, mivel nem vették figyelembe annak a szükségességét, hogy hosszú távú biztos bevételeknek kell fennállniuk ahhoz, hogy a felperes rendszerösszekötőjének a finanszírozása biztosított legyen.
A projekt kockázatai visszatarthatnak a szükséges finanszírozás vállalásától. A kockázatoknak a felperes finanszírozási képességére gyakorolt hatását ezért figyelembe kellett volna venni.
8.
A nyolcadik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy hibát követtek el a 714/2009 rendelet 17. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásakor, mivel nem vették figyelembe a felperes rendszerösszekötőjére vonatkozó egyedi kockázatok általános hatását.
A kockázatok és a nyereség közötti általános egyensúly határozza meg, hogy egy beruházás megvalósul-e. Így az egyes kockázattípusok egyedi vizsgálata nem lehet elégséges.
9.
A kilencedik jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy az alperes fellebbezési tanácsa nem vizsgálta felül kellő alapossággal az alperes határozatát.
Az alperes fellebbezési tanácsa a jogköreire és a vizsgálandó kérdések komolyságára tekintettel nagyobb mértékű alapossággal kellett volna, hogy vizsgálja az alperes határozatát.
(1) A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 15. o.)
(2) A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 115., 39. o.)
Full & Egal Universal Law Academy