24.6.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 213/11
A Verwaltungsgericht Wien (Németország) által 2019. március 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — S. A. D. Maler und Anstreicher OG
(C-256/19. sz. ügy)
(2019/C 213/11)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Verwaltungsgericht Wien
Az alapeljárás felei
Felperes: S. A. D. Maler und Anstreicher OG
Alperes hatóság: Magistrat der Stadt Wien
Az eljárásban résztvevő fél: Bauarbeiter Urlaubs- und Abfertigungskasse
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét — legalábbis egy olyan nemzeti jogrendszer tekintetében, amely a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából alkotmányában előírja az ahhoz való alapvető jogot, hogy az ügyeket általános szabályok szerint előre meghatározott, állandó ügyelosztási rend szerint osszák ki a bírókra —, hogy a jogalkotónak biztosítania kell, hogy ez az alapjogi garancia tényleges, és ne pusztán elméleti legyen?
1a.
Kiegészítő kérdés: az 1. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
Előírja-e a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a tényleges érvényesülés elve, hogy a jogalkotó valamilyen módon biztosítani köteles az állandó ügyelosztási rendhez való alapvető jogot az alkotmányban rögzítő nemzeti jogrendszerben, és ha igen, milyen kötelezettséget ró rá?
1b.
Kiegészítő kérdések: az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
1b.–1)
Megköveteli-e a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a tényleges érvényesülés elve — legalábbis az állandó ügyelosztási rendhez való jogot az alkotmányban rögzítő nemzeti jogrend tekintetében — az ügy valamely bíróra történő kiosztására vonatkozó utasítás, illetve cselekmény figyelmen kívül hagyását, ha ezen utasításra, illetve e cselekményre a törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerv adott utasítást, illetve a cselekményt ilyen szerv végezte?
1b.–2)
Előírja-e a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a tényleges érvényesülés elve — legalábbis az állandó ügyelosztási rendhez való jogot az alkotmányban rögzítő nemzeti jogrend tekintetében —, hogy a bírósági ügyrend a bírósági ügyek kiosztásával foglalkozó szerv részére a kiosztásra vonatkozó döntés tekintetében — ha egyáltalán biztosíthat mérlegelési jogkört — kizárólag csak egy már előre meghatározott szűk mérlegelési jogkört biztosíthat?
2.
Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét — legalábbis egy olyan nemzeti jogrendszer tekintetében, amely a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából alkotmányában előírja az ahhoz való alapvető jogot, hogy az ügyeket általános szabályok szerint előre meghatározott, állandó ügyelosztási rend szerint osszák ki a bírókra —, hogy azon bíró számára, akinek kétségei vannak 1) a bírósági ügyelosztási rend jogszerűségét illetően, 2) a bírósági ügyelosztási rendet végrehajtó bíróságon belüli, e bíró tevékenységét közvetlenül érintő döntés (különösen ügyek kiosztására vonatkozó döntés) jogszerűségét illetően, e kétségekre tekintettel lehetőséget kell biztosítani arra, hogy (e bíró számára különösen anyagi terhet nem jelentő) jogorvoslatot terjesszen elő más olyan bíróságnál, amely teljes jogkörrel rendelkezik a jogellenesnek minősített jogi aktus jogszerűségének felülvizsgálatára?
Nemleges válasz esetén: vannak-e a jogalkotó által garantálandó más olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a bírónak lehetősége legyen az ügyek kiosztásával kapcsolatos törvényi (különösen bíróságon belüli) rendelkezések tiszteletben tartására vonatkozó, őt érintő törvényi rendelkezések betartását elérni?
3.
Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét — legalábbis egy olyan nemzeti jogrend tekintetében, amely a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából alkotmányában előírja az ahhoz való alapvető jogot, hogy az ügyeket általános szabályok szerint előre meghatározott, állandó ügyelosztási rend szerint osszák ki a bírókra —, hogy a valamely bírósági eljárásban részt vevő azon fél számára, amelynek kétségei vannak 1) a bíróságon belüli ügyelosztási rend valamely, a fél eljárásának lefolytatása szempontjából meghatározó rendelkezésének jogszerűségét illetően, 2) ezen eljárás egy bizonyos bíróra történő kiosztásának jogszerűségét illetően, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e kétségekre tekintettel még a bírósági határozat elfogadása előtt (e fél számára túlzott anyagi terhet nem jelentő) jogorvoslatot terjesszen elő más olyan bíróságnál, amely teljes jogkörrel rendelkezik a jogellenesnek minősített jogi aktus jogszerűségének felülvizsgálatára?
Nemleges válasz esetén: vannak-e a jogalkotó által garantálandó más olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a félnek még a bírósági határozat elfogadása előtt lehetősége legyen elérni a „törvényes bíró” tiszteletben tartásához való alapvető joga betartásának jogszerűségét?
4.
Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét — legalábbis egy olyan nemzeti jogrendszer tekintetében, amely a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából alkotmányában előírja az ahhoz való alapvető jogot, hogy az ügyeket általános szabályok szerint előre meghatározott, állandó ügyelosztási rend szerint osszák ki a bírókra —, hogy a bírósági ügyelosztási rend és az ügyek iktatásával kapcsolatos bírósági dokumentáció oly módon átlátható és érthető legyen, hogy a bírónak, illetve valamely félnek lehetősége legyen különös ráfordítás nélkül felülvizsgálni a konkrét ügy valamely bíróra, illetve egy bizonyos bírósági tanácsra történő kiosztásának a bírósági ügyelosztási rend előírásaival való összhangját?
Nemleges válasz esetén: vannak-e a jogalkotó által garantálandó más olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy valamely bírónak, illetve valamely félnek lehetősége legyen tudomást szerezni egy bizonyos bírósági ügy kiosztásának jogszerűségéről?
5.
Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét — legalábbis egy olyan nemzeti jogrend tekintetében, amely a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából alkotmányában előírja az ahhoz való alapvető jogot, hogy az ügyeket általános szabályok szerint előre meghatározott, állandó ügyelosztási rend szerint osszák ki a bírókra —, hogy az eljárásban részt vevő felek és a bírósági eljárás bírója számára lehetővé kell tenni, hogy különös saját közreműködés nélkül tartalmilag megértsék az ügyelosztási rend szabályait, valamint, hogy az eljárásban részt vevő felek és a bíró számára ilyen módon lehetővé kell tenni, hogy az ügynek valamely bíróra, illetve egy bizonyos bírósági tanácsra történő kiosztásának jogszerűségét felülvizsgálja?
Nemleges válasz esetén: vannak-e a jogalkotó által garantálandó más olyan rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy valamely bírónak, illetve valamely félnek lehetősége legyen tudomást szerezni egy bizonyos bírósági ügy kiosztásának jogszerűségéről?
6.
Milyen cselekvési kötelezettsége van — az uniós jogi eljárási rendelkezések tiszteletben tartására vonatkozó uniós jogi kötelezettségére tekintettel — annak a bírónak, akit egy általa meg nem támadható (bíróságon kívüli vagy bíróságon belüli) jogi aktus az uniós joggal ellentétes és a felek jogait sértő cselekményre kötelez?
Full & Egal Universal Law Academy