13.5.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 164/52
2019. január 7-én benyújtott kereset — CJ kontra Európai Unió Bírósága
(T-1/19. sz. ügy)
(2019/C 164/56)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: CJ (képviselő: V. Kolias ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Bírósága
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa a Szerződésekkel ellentételesnek azt, hogy az alperes nem anonimizált rá név szerint utaló eljárási dokumentumokat, valamint hogy a Törvényszék és a korábbi Közszolgálati Törvényszék közzétette azokat a világhálón, másodlagosan az ilyen dokumentumok nem anonimizált változatát nem tette elérhetetlenné a világháló keresőszolgáltatói számára;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. cikkének megsértésére alapított jogalap, amely különösen az alábbi érveket tartalmazza:
—
a felperes kereseteket indított a volt munkáltatója ellen a korábbi Közszolgálati Törvényszéken és a Törvényszéken;
—
az e keresetekhez kapcsolódó, a felperesre név szerint utaló eljárási dokumentumokat tettek közzé és a világháló olyan keresőszolgáltatói számára hozzáférhetővé, mint a Google;
—
az ilyen keresőszolgáltatókhoz való hozzáférés elősegíti a felperesre vonatkozó, a világ bármely internethasználója — beleértve a jelenlegi és leendő munkáltatókat — általi profilalkotást;
—
az ilyen profilalkotás felveti a felperessel szembeni hátrányos megkülönböztetés kockázatát;
—
az Európai Unió Bírósága úgy határozott, hogy valamennyi, 2018. július 1-je után beérkező és természetes személyeket érintő előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez kapcsolódóan közzétett eljárási dokumentumot automatikusan anonimizál;
—
a Szerződések szerinti bármely egyéb típusú keresethez kapcsolódóan közzétett eljárási dokumentumok anonimizálása az Európai Unió Bírósága teljesen szabad mérlegelésének tárgyát képezi;
—
a Bírósághoz 2018. július 1-je után beérkező előzetes döntéshozatal iránti kérelmekben érintett természetes személyek és a felperes nem részesül egyenlő bánásmódban.
2.
A második jogalap szerint a Törvényszék megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkét; e jogalap különösen a következő érveket tartalmazza:
—
az eljárási dokumentumok közzétételének célja a Bíróság szavait idézve: „a polgárok tájékoztatásá[nak] és az igazságszolgáltatás nyilvánosságá[nak] […] biztosít[ása]”;
—
e cél elérése érdekében nem szükséges az eljárási dokumentumok azon változatainak közzététele, amelyek a felperesre a nevével utalnak, vagy másodlagosan ilyen változatoknak a világháló olyan keresőszolgáltatói számára való hozzáférhetővé tétele, mint a Google;
—
az, hogy a Törvényszék nem hagy fel e gyakorlatával, sérti a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját, másodlagosan pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 5. cikkének a) pontját.
(1) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13.fejezet, 26. kötet, 102. o.).
(2) A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 295., 39. o).
Full & Egal Universal Law Academy