25.2.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 72/46
2019. január 11-én benyújtott kereset – Brown kontra Bizottság
(T-18/19. sz. ügy)
(2019/C 72/59)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Colin M. Brown (Brüsszel, Belgium) (képviselő: I. Van Damme ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal 2018. március 19-i határozatát, amely megszüntette a felperes külföldi munkavégzési támogatásra és utazási költségtérítésre való jogosultságát;
—
rendelje el, hogy 2017. december 1-jei hatállyal a felperes újra jogosulttá váljon külföldi munkavégzési támogatásra és utazási költségtérítésre;
—
rendelje el, hogy a 2017. december 1-je és a felperes jogosultságai helyreállításának időpontja közötti időszakban ki nem fizetett juttatásokat kamatokkal együtt fizessék meg a felperesnek;
—
a jogellenességre alapított jogalap elfogadása esetén semmisítse meg a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának felperesre való alkalmazását mindaddig, amíg az intézmények hátrányos megkülönböztetést nélkülöző rendelkezésekkel fel nem váltják azt;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának helytelen értelmezésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság tévesen értelmezte úgy e rendelkezést, hogy a tisztviselőnek a felvételét megelőzően más tagállamban lévő származási helye vagy érdekközpontja alapján megállapított külföldi munkavégzési támogatáshoz való jogot újra kell értékelni, ha az érintett tisztviselő később megszerzi a munkavégzési helye szerinti tagállam állampolgárságát.
2.
A második jogalap értelmében a 2018. március 19-i határozat hátrányos megkülönböztetést valósít meg a felperessel szemben, mivel a külföldi munkavégzési támogatáshoz való jogát a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése b) pontjában foglalt feltételeknek veti alá.
3.
A harmadik jogalap szerint, ha a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság helyesen határozta meg a felperes külföldi munkavégzési támogatáshoz való jogát a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján, a Bizottság mindenesetre nem a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően értelmezte e rendelkezést.
4.
A negyedik jogalap keretében a felperes másodlagosan azt állítja, hogy ha a Törvényszék mindhárom másik jogalapot elutasítja, a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikkének (1) bekezdése jogellenes, és nem alkalmazható abban az értelemben, és amennyiben nem igazolható hátrányos megkülönböztetést idéz elő a felperes helyzetében lévő személyek tekintetében a második jogalap alátámasztásaként előadott okok miatt.