EUR-Lex -  62019TN0132 - HU

29.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 148/56

2019. február 26-án benyújtott kereset — Ashworth kontra Parlament

(T-132/19. sz. ügy)

(2019/C 148/55)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Richard Ashworth (Lingfield, Egyesült Királyság) (képviselők: A. Schmitt és A. Waisse ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

a jelen ügyet a Törvényszék eljárási szabályzatának 68. cikke értelmében a két ügy között lévő összefüggés miatt egyesítse a Salvador Garriga Polledo és 45 társa által az Európai Parlamenttel szemben 2019. február 19-én benyújtott keresettel indított üggyel (T-102/19. sz. ügy);

—

amennyiben szükséges, pervezető intézkedésként vagy bizonyításfelvételként kötelezze az Európai Parlamentet az Európai Parlament jogi szolgálata által adott szakvélemények bemutatására, amelyeket az a 2018. július 16. és 2018. december 3. közötti időszakban — a pontos dátum megjelölése nélkül, de mindenképpen a Parlament elnökségének 2018. december 10-i, az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait módosító határozata (HL 2018. C 466, 8. o.; a továbbiakban: alkalmazási szabályok) előtt — adott;

—

semmisítse meg a Parlament elnökségének fent hivatkozott, 2018. december 10-i, az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályait módosító határozatát annyiban, amennyiben az módosítja az alkalmazási szabályzat 76. cikkét ((5) és (6) premabulumbekezdés, az 1. cikk (7) bekezdése) és a 2. cikkét, amennyiben az az alkalmazási szabályokról szóló fent hivatkozott határozat 76. cikkére vonatkozik, vagy különben amennyiben 5 %-os illetéket vet ki a 2019. január1-je után megállapított valamennyi nyugdíjkifizetésre, illetve teljes egészében semmisítse meg a fent hivatkozott határozatot amennyiben a fent hivatkozott elemek nem minősülnek leválaszthatónak a megtámadott aktusról;

—

a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az elnökség tárgyi hatáskörének hiányára alapított jogalap

—

Egyrészt a megtámadott aktust az európai parlamenti képviselők statútumát az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozattal (HL L 262., 1. o., a továbbiakban: statútum) ellentétesen hozták meg. A megtámadott aktus ellentétes többek között a statútum 27. cikkével, amely a „szerzett jogok” és a „várományok” fennmaradását írja elő.

—

Másrészt a megtámadott aktus egy adót hoz létre azáltal, hogy 5 %-os különleges illetéket vet ki a nyugdíj összegére, noha az elnökségnek az EUMSZ 223. cikk (2) bekezdése alapján nincs joga adó kivetésére.

2.

A második, alapvető eljárási követelmények megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a felperes azt rója fel az elnökségnek, hogy a megtámadott aktust úgy hozta meg, hogy nem tartotta be az EUMSZ 223. cikkben előírt szabályokat.

—

Másrészt a megtámadott aktus nem kellően indokolt és így megsérti az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt indokolási kötelezettséget.

3.

A harmadik, a szerzett jogok és a várományok, valamint a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a megtámadott aktus sérti a szerzett jogokat és várományokat, amelyek az általános jogelvekből és a statútumból erednek, és ez utóbbi kifejezetten előírja, hogy azok „teljeskörűen” fennmaradnak (27. cikk).

—

Másrészt a megtámadott aktus sérti a bizalomvédelem elvét.

4.

A negyedik, az arányosság elvének, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított jogalap

—

Egyrészt a felperes jogainak sérelme nem áll arányban a megtámadott aktus által követett célokkal.

—

Másrészt a megtámadott aktust az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése miatt meg kell semmisíteni.

5.

Az ötödik, a jogbiztonság elvének megsértésére és az átmeneti intézkedések hiányára alapított jogalap.

—

Egyrészt a megtámadott aktus sérti a jogbiztonság elvét, mivel szabálytalan módon visszamenőleges hatállyal rendelkezik.

—

Másrészt a megtámadott aktus sérti a jogbiztonság elvét, mivel elmulasztott átmeneti intézkedéseket hozni.

Full & Egal Universal Law Academy