17.6.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 206/47
2019. március 27-én benyújtott kereset — Dickmanns kontra EUIPO
(T-181/19. sz. ügy)
(2019/C 206/50)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Sigrid Dickmanns (Gran Alacant, Spanyolország) (képviselő: H. Tettenborn ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EUIPO 2018. június 4-én közölt azon határozatait, amelyek nem adtak helyt a felperes 2018. január 25-i beadványában foglalt, a következőkre irányuló kérelmeinek:
i.
a felperes szerződésének 5. cikkében foglalt megszüntető kikötés törlése, valamint a szerződés határozatlan idejű szerződéssé történő átminősítése az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek) 2. cikkének f) pontja alapján, továbbá — amennyiben szükséges — a 2017. december 14-i határozat visszavonása, valamint
ii.
a felperes szerződésének másodszori, 2018. június 30-án túli meghosszabbítása az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja alapján (illetve a felperes megbetegedése miatt 2018. szeptember 30-án túlra elhalasztott záródátum miatt), vagy legalábbis a felperesnek az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja szerinti, olyan ideiglenes alkalmazottak szerződései másodszori meghosszabbítására irányuló eljárásba való bevonása, akiknek a szerződése 2018-ban lejár, a 2016. január 28-i, „Az ideiglenes alkalmazottak határozott időre szóló szerződéseinek meghosszabbítására vonatkozó iránymutatás” (a továbbiakban: iránymutatás) alapján;
—
kötelezze az EUIPO-t, hogy a Törvényszék mérlegelési jogkörében megállapított, megfelelő mértékű kártérítést fizessen a felperes részére az EUIPO-nak a fent említett kérelemben hivatkozott határozataival okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére, valamint
—
az EUIPO-t kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes keresetét a következő jogalapokra alapítja.
1.
Nyilvánvaló értékelési hiba, a mérlegelési jogkör gyakorlásának alperes általi elmulasztása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének és az egyenlő bánásmód elvének, valamint az önkényes eljárás tilalmának megsértése
2.
A megszüntető kikötés jogellenessége az iránymutatásban foglaltak, a megfelelő ügyintézés elvének, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének és az egyenlő bánásmód elvének, valamint az önkényes eljárás tilalmának, továbbá azon elvnek a megsértése miatt, hogy az ideiglenes alkalmazottak szerződésének megszüntetéséhez megfelelő ok („iusta causa”) fennállása szükséges, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkének megsértése, az 1999/70/EK irányelv (1) megsértése, a keretmegállapodás, különösen 1. pontja b) alpontjának és 5. pontjának, valamint a munkaviszonynak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetéséről szóló, 158. számú ILO-egyezmény megsértése
3.
Az iránymutatás megsértése, amely lényeges eljárási szabály megsértésének is minősül, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, az egyenlő bánásmód elvének, a megfelelő ügyintézés elvének és az eredményes pénzgazdálkodás elvének megsértése, a hátrányosan érintő határozat meghozatala előtti meghallgatáshoz való jog (az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja) megsértése, az alperes gondossági kötelezettségének megsértése, a felperes jogos érdekeinek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség megsértése, valamint nyilvánvaló mérlegelési hiba a felperes érdekei és a szolgálati érdek mérlegelése során, és az önkényes eljárás tilalmának megsértése
4.
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 8. cikke (1) bekezdése második és harmadik mondatának megsértése, valamint a láncmunkaviszonyok tilalmának megsértése alapján a felperes szerződése határozatlan idejű, megszüntető kikötést nem tartalmazó szerződésnek minősül
5.
A megszüntető kikötés jogellenes fenntartása a reintegrációs eljárás keretében, a jogos bizalom megsértése, a felperes jogos érdekeinek megsértése, és a gondossági kötelezettség megsértése a vitatott kikötés alkalmazása révén
6.
A felperes jogos bizalmának megsértése, az alperes vele szemben fennálló gondossági kötelezettségének megsértése, a felperes jogos érdekeinek a munkaszerződés meghosszabbításának megtagadása alapján történő figyelmen kívül hagyása, valamint a szolgálati érdek megítélésével kapcsolatos, nyilvánvaló mérlegelési hiba
(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.).
Full & Egal Universal Law Academy