EUR-Lex -  62019TN0204 - HU

17.6.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 206/55

2019. április 5-én benyújtott kereset — BL és BM kontra Tanács és társai

(T-204/19. sz. ügy)

(2019/C 206/56)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: BL és BM (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperesek: az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Külügyi Szolgálat, Eulex Koszovó

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

elsődlegesen

—

a magánjogi szerződésből eredő jogaikat illetően:

—

minősítse át a szerződéses viszonyukat határozatlan időre szóló munkaszerződéssé;

—

állapítsa meg, hogy az alperesek megszegték szerződéses kötelezettségeiket és különösen a határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése keretében őket terhelő, érvényes felmondási idő betartására vonatkozó kötelezettségüket;

—

következésképpen kötelezze az alpereseket arra, hogy a felpereseknek fizessenek a felmondási idő be nem tartása miatt a szolgálati idejük alapján számított kártérítést, vagyis:

—

BL részére 48 424,65 eurót;

—

BM részére 31 552,75 eurót;

—

mondja ki, hogy a felperesek elbocsátása szabálytalan volt, következésképpen kötelezze az alpereseket méltányos kártérítés megfizetésére:

—

75 000 eurót a BM-et ért kár megtérítéseként;

—

90 000 eurót a BL-t ért kár megtérítéseként;

—

állapítsa meg, hogy az alperesek nem állíttatták ki a törvény szerint a szerződés megszűnésekor kiadandó munkaügyi dokumentumokat és

—

kötelezze őket 100 000 euró kényszerítő bírság megfizetésére;

—

kötelezze őket arra, hogy továbbítsák a felpereseknek a szerződés megszűnésekor kiadandó munkaügyi dokumentumokat;

—

kötelezze az alpereseket arra, hogy a fent említett összegek után fizessenek a belga törvényes kamatmérték szerint számított kamatot;

—

az egyéb jogok tekintetében:

—

állapítsa meg, hogy a felpereseket az első három alperes valamelyikének ideiglenes alkalmazottjaként kellett volna felvenni és mondja ki, hogy az első három alperes objektív indokolás nélkül hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a felperesekkel szemben azok díjazását, nyugdíjjogosultságát és ahhoz kapcsolódó kedvezményeit illetően, valamint a további alkalmazás biztosítása tekintetében;

—

kötelezze az első három alperest arra, hogy térítsék meg a felpereseknek azon kárt, amely őket a díjazásuk, nyugdíjuk, támogatásaik és kedvezményeik a közösségi jog jelen keresetben említett megsértése következtében történő elvesztése miatt érte;

—

kötelezze őket ezen összeg után kamat megfizetésére;

—

tűzzön határidőt a felek számára az említett kártérítés megfizetésére, figyelembe véve a felperesek azon besorolási fokozatát és fizetési fokozatát, amelybe őket fel kellett volna venni, a díjazás átlagos növekedését, az előmenetelüket, az ideiglenes alkalmazotti szerződések alapján nekik járó juttatásokat és hasonlítsa össze az eredményeket a felpereseknek ténylegesen fizetett díjazással;

—

másodlagosan:

—

kötelezze az intézményeket arra, hogy méltányosan kártérítésként fizessen szerződésen kívül felelősség keretében az alapvető jogaik megsértése miatt

—

BM-nek 105 000 eurót;

—

BL-nek 130 000 eurót;

—

az alpereseket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek különösen hét jogalapra hivatkoznak az intézményekkel fennálló munkaszerződésük határozatlan időre szóló munkaszerződéssé való átminősítésének és a szerződésük meghosszabbításának elmaradása, valamint annak következtében őket ért károk megtérítésének elérésére, hogy az intézmények a nemzetközi szerződéses személyi állományuk számára olyan jogállást választottak, amely nincs összhangban a felperesek alapvető jogaival.

1.

Az első jogalap az alperesek által elkövetett joggal való visszaélésre vonatkozik, melyet azok az egymást követő határozott időre szóló szerződések kötésével valósítottak meg, valamint az arányosság elvének megsértésére.

2.

A második jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alperesek általi megsértésére vonatkozik.

3.

A harmadik jogalap a felperesek meghallgatáshoz való jogának megsértésére vonatkozik.

4.

A negyedik jogalap az alperesek által a felpereseknek okozott jogbizonytalanságra és a megfelelő ügyintézés elvének alperesek általi megsértésére vonatkozik.

5.

Az ötödik jogalap a személyi állomány képviselőjével való konzultáció elvének alperesek általi megsértésére vonatkozik.

6.

A hatodik jogalap a helyes hivatali magatartás európai kódexének alperesek általi megsértésére vonatkozik.

7.

A hetedik jogalap a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának alperesek általi megsértésére vonatkozik.

Egyébiránt a felperesek arra hivatkoznak, hogy hátrányos megkülönböztetés valósul meg az intézményeknél dolgozó munkavállalók között, többek között az ideiglenes alkalmazottaknak biztosított jogok tekintetében, különösen a különféle juttatások, a nyugdíjjárulékok, a költségtérítések kifizetésének elmaradása és esetlegesen a 20 év szolgálati figyelembevételének elmaradása tekintetében.

Full & Egal Universal Law Academy