2.12.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 406/44
Helyesbítés a Hivatalos Lapban a T 279/19. sz. ügyre vonatkozóan megjelent közleményhez
(Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 220., 2019. július 1.)
(2019/C 406/53)
A 41. oldalon a T-279/19. sz., Front Polisario kontra Tanács ügyben a Hivatalos Lapban megjelent közlemény szövege helyesen a következő:
„2019. április 27-én benyújtott kereset – Front Polisario kontra Tanács
(T-279/19. sz. ügy)
(2019/C 406/53)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Front populaire pour la libération de la Saguia el-Hamra et du Rio de oro (Front Polisario) (képviselő: G. Devers ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
állapítsa meg, hogy a keresete elfogadható;
—
semmisítse meg a megtámadott határozatot;
—
a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2019. január 28-i (EU) 2019/217 tanácsi határozattal (HL 2019. L 34., 1. o.) szemben indított keresetének alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalapot a felperes arra alapítja, hogy a Tanács nem rendelkezett hatáskörrel a megtámadott határozat elfogadására, mivel az Európai Uniónak és a Marokkói Királyságnak nincs hatásköre arra, hogy Nyugat-Szaharára kiterjedő nemzetközi megállapodást fogadjon el a szahravi nép helyett, amelyet a Front Polisario képvisel.
2.
A második jogalapot a felperes arra alapítja, hogy nem teljesítették az alapjogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása kérdésének vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget, mivel a Tanács nem vizsgálta e kérdést a megtámadott határozat elfogadását megelőzően.
3.
A harmadik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy a Tanács megsértette a Bíróság ítéleteinek a végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, mivel a megtámadott határozat tekintetében figyelmen kívül hagyták a 2016. december 21-i Tanács kontra Front Polisario ítélet (C 104/16 P, EU:C:2016:973) indokolását.
4.
A negyedik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az Unió nemzetközi szinten való fellépésére irányadó alapvető elveket és értékeket, mivel először is a megtámadott határozat tagadja a szahravi népnek, mint jogalanynak a létezését, és a megnevezése helyett az „érintett népek” kifejezést használja; másodszor a népek természeti erőforrásaikkal való szabad rendelkezése elvének megsértésével a megtámadott határozat olyan nemzetközi megállapodást köt meg, amely a szahravi nép hozzájárulása nélkül szervezi meg e nép természeti erőforrásainak az Unióba való kivitelét, azokat marokkói származásúként megjelölve; harmadszor a megtámadott határozat a megszállt Nyugat-Szaharára alkalmazandó nemzetközi megállapodást köt a Marokkói Királysággal, amely az említett terület elcsatolására irányuló politikát folytat, és e politika fenntartása érdekében módszeresen sérti az alapvető jogokat.
5.
Az ötödik jogalapot a felperes a bizalomvédelem elvének megsértésére alapítja, mivel a megtámadott határozat ellentétes az Unió nyilatkozataival, amelyekben az Unió több ízben megerősítette, hogy tiszteletben kell tartani az önrendelkezés elvét és a szerződések relatív hatályának elvét.
6.
A hatodik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy tévesen alkalmazták az arányosság elvét, mivel Nyugat-Szahara elkülönült és önálló jogállására, valamint a szahravi nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogára és e nép harmadik személy minőségére tekintettel nem a Tanács feladata volt, hogy meghatározza a „Nyugat Szahara gazdasága szempontjából jelentkező [állítólagos] előnyök”, illetve és a szahravi természetes erőforrások tekintetében jelentkező következmények közötti arányossági viszonyt.
7.
A hetedik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették az önrendelkezéshez való jogot, mivel először a megtámadott határozat azáltal, hogy a szahravi nép megnevezése helyett az „érintett lakosság” kifejezést használja, tagadja e népnek, mint az önrendelkezési jog alanyának a nemzeti egységét; másodszor a szahravi népnek a természeti erőforrásaival való szabad rendelkezésére vonatkozó elv megsértésével a megtámadott határozat e nép hozzájárulása nélkül szervezi meg e nép természeti erőforrásainak az Unióba való kivitelét, azokat marokkói származásúként megjelölve; és harmadszor a megtámadott határozat a szahravi terület elkülönült és önálló jogállásának a megsértésével olyan nemzetközi megállapodást köt, amely a megszállt Nyugat-Szaharára alkalmazandó, és elhallgatja az e területről származó termékek valódi származási országát, azokat marokkói származásúként feltüntetve.
8.
A nyolcadik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették a szerződések relatív hatályának az elvét, mivel a megtámadott határozat tagadja azt, hogy az EU és Marokkó közötti viszonyban a szahravi nép harmadik személy jogállásával rendelkezik, és e népre vonatkozóan a hozzájárulása nélkül nemzetközi kötelezettségeket ír elő a nemzeti területét és a természeti erőforrásait érintően.
9.
A kilencedik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi büntetőjogot, mivel egyrészt a megtámadott határozat Nyugat-Szaharára alkalmazandó nemzetközi megállapodást köt meg, jóllehet a marokkói megszálló erők e terület tekintetében nem rendelkeznek szerződéskötési jogosultsággal, és tilos számukra e terület természeti erőforrásainak kiaknázása; és másrészt az „érintett lakosság” kifejezés használatával az említett határozat megerősíti a marokkói telepeseknek a megszállt szahravi területre történő jogellenes áthelyezését.
10.
A tizedik jogalapot a felperes arra alapítja, hogy megsértették a nemzetközi jogi felelősségen alapuló kötelezettségeket, mivel a Nyugat-Szaharára is alkalmazandó nemzetközi megállapodásnak a Marokkói Királysággal való megkötésével a megtámadott határozat fenntartja a marokkói megszálló erők által a szahravi néppel szemben elkövetett súlyos nemzetközi jogi jogsértéseket, valamint segíti és támogatja az e jogsértések által teremtett helyzet fenntartását.”