24.6.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 213/76
2019. május 2-án benyújtott kereset — SGI Studio Galli Ingegneria kontra Bizottság
(T-285/19. sz. ügy)
(2019/C 213/73)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: SGI Studio Galli Ingegneria Srl (Róma, Olaszország) (képviselők: F. Marini, V. Catenacci és R. Viglietta ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
állapítsa meg és mondja ki, hogy a felperes nem köteles arra, hogy az Európai Bizottság számára megfizesse a 2019. február 22-én kézbesített 3241902288. sz. terhelési értesítésben, és legutóbb a 2019. április 29-én kézbesített Ref. Ares(2019)2858540 értesítésben szereplő összegeket, amelyeket a Bizottság a támogatás visszafizetése és Liquidated damages jogcímén követel azon okból, hogy a Studio Galli Ingegneria bizonyítottan nem teljesítette a Grant Agreement n. 619120-t a „MARSOL” elnevezésű projekt támogatása tekintetében;
—
állapítsa meg és mondja ki, hogy nem állnak fenn a Bizottság által vitatott kötelezettségszegések;
—
állapítsa meg a 2018. december 19-ipreinformation letter, az OLAF vizsgálati jelentése, a 2019, február 22-i terhelési értesítés, az ezt követő 2019. április 2-i felszólítás, a követelt összeg újbóli meghatározására vonatkozó értesítés, valamint az SGI 2019. április 29-i kérelmei elutasításának — Ref.Ares(2019)2858540 jogellenességét, érvénytelenségét, valamint megalapozatlanságát;
—
állapítsa meg és mondja ki, hogy nem áll fenn a Bizottság állítólagos követelése;
—
állapítsa meg és mondja ki, hogy a felperes jogosult a Bizottság által a Grant Agreement n. 619120 értelmében a „MARSOL” projekt tekintetében kifizetett támogatásra;
—
másodlagosan állapítsa meg és mondja ki, hogy a Bizottság általi visszatéríttetés tárgyát képező összeg nem lehet nagyobb, mint 100 044,99 euró;
—
harmadlagosan kötelezze a Bizottságot, hogy jogalap nélküli gazdagodás jogcímén térítse meg az SGI számára a MARSOL projekt megvalósítása tekintetében viselt költségeket.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a szerződéses jóhiszeműség elvének megsértésén, a védelemhez való jognak a vizsgálati tevékenység lezárását követő szakaszban történő megsértésén, a hatékony jogorvoslathoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 47. cikke szerinti jog megsértésén, a Charta 41. cikke értelmében vett, megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésén, a Charta 42. cikke szerinti, az iratokhoz való hozzáférés jogának megsértésén, valamint a Grant Agreement II.22. cikkének és a belga polgári törvénykönyv . cikkének megsértésén alapul.
—
A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a felperes által benyújtott, az eljárás felfüggesztése, valamint az OLAF vizsgálati dokumentumaihoz való hozzáférés iránti kérelmet, hanem pusztán csak a terhelési értesítést bocsátotta ki, illetve az ezt követő felszólításokat annak ellenére, hogy a társaságnak nem volt lehetősége, hogy válaszoljon az OLAF végleges jelentésére, belső problémák miatt. Ebből a szerződéses jóhiszeműség elvének, valamint a hatékony védelemhez való jog megsértése következett, mind az eljárás keretében, mind pedig a Törvényszék előtt.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy nem áll fenn a vitatott kötelezettségszegés, nem létezik a Bizottság állítólagos követelése, az OLAF vizsgálati jelentése jogellenes és megalapozatlan, következésképpen a pre-information letter és a Bizottság terhelési értesítése is, az ártatlanság vélelme, a bizonyítási teher és a méltányosság elvének megsértése a 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, valamint a bizonyítékok téves értékelése és a belga polgári törvénykönyv . cikkének megsértése.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy azok a kötelezettségszegések, amelyek alapján a Bizottság a visszatérítést követeli, nem megalapozottak, amint azt a benyújtott dokumentumok is bizonyítják. A személyzet munkaideje és költségei megfelelő módon kerültek elszámolásra valamennyi, a projekthez erőforrás tekintetében, és megfelelnek a Bizottság kérelmének. Nincsenek átfedések az erőforrások és az egyéb támogatott projektek között. Az OLAF kifogási, amelyekre a Bizottság a visszatéríttetés iránt követelését alapozza, más projektekre vonatkoznak. A bizonyítási teher nem fordult meg.
3.
A harmadik, az arányosság, a méltányosság és a szerződéses jóhiszeműség elvének megsértésére, valamint a Grant Agreement II.22. cikkének megsértésére alapított jogalap
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, amikor a felperesnek nyújtott teljes támogatást követelte annak ellenére, hogy a vizsgálati eljárás csak a projektben részt vevő két szakember tekintetében ismert el hiányosságokat. A Bizottság a személyzet tekintetében felmerülttől eltérő minden utólagos közvetlen költséget és közvetett költséget követelt.
4.
A másodlagosan hivatkozott negyedik, az Európai Bizottság jogalap nélküli gazdagodásáért való kártérítési jogra alapított jogalap
—
A felperes szerint ugyanis fennállnak a kereset benyújtásának feltételei, vagyis az egyik szerződéses fél gazdagodása és a másik szerződéses fél szegényedése, valamint a gazdagodás és a szegényedés közötti okozati kapcsolat.
Full & Egal Universal Law Academy