22.7.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 246/31
2019. május 14-én benyújtott kereset — PNB Banka és társai kontra EKB
(T-301/19. sz. ügy)
(2019/C 246/33)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: PNB Banka AS (Riga, Lettország), Grigory Guselnikov (London, Egyesült Királyság), Yulia Guselnikova (London) (képviselők: O. Behrends és M. Kirchner ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EKB 2019. március 1-jei határozatát, amelyben a PNB Bankát jelentős szervezetnek minősíti;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tíz jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az EKB tévesen vélte úgy, hogy az SSM-rendelet (1) 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja egy besorolási határozatra vonatkozik.
—
A felperesek azt állítják, hogy az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja csupán felhatalmazza az EKB-t arra, hogy maga gyakorolja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság valamennyi lényeges hatáskörét. Az SSM-keretrendelet (2) 39. cikke (5) bekezdésének második mondata nem módosíthatja a határozat jellegét a SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint. Abban az esetben, ha a Bíróság megállapítaná, hogy az SSM-keretrendelet 39. cikke (5) bekezdésének második mondata módosítja e határozat jellegét, a felperesek azzal érvelnek, hogy az SSM-keretrendelet 39. cikke (5) bekezdésének második mondata jogellenes.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB a határozatát helytelen feltevésre alapította az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdése b) pontjának feltételeit és célját illetően, és többek között elmulasztotta figyelembe venni valamely határozat e rendelkezés szerinti kivételes jellegét.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem vizsgálta meg és értékelte alaposan és pártatlanul az egyedi eset valamennyi releváns szempontját annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti határozatra.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB számos lényeges eljárási követelményt megsértett.
5.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem gyakorolta az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti mérlegelési jogkörét.
6.
A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az arányosság elvét.
7.
A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a nemo auditur elvét.
8.
A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az egyenlő bánásmód elvét.
9.
A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvét.
—
A felperes azt állítja, hogy a határozat nem világos, és ezért jogbizonytalanságot okoz, valamint sérti a PNB Banka jogos bizalmát, amelyet az EKB-val és a Pénz- és Tőkepiaci Bizottsággal való korábbi kapcsolatfelvételekre alapított.
10.
A tizedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az SSM-rendelet 19. cikkét és (75) preambulumbekezdését, és visszaélt hatáskörével.
(1) Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).
(2) Az Európai Központi Banknak az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (HL 2014. L 141., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy