22.7.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 246/45
2019. június 3-án benyújtott kereset — Cantieri del Mediterraneo kontra Bizottság
(T-335/19. sz. ügy)
(2019/C 246/47)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Cantieri del Mediterraneo SpA (Nápoly, Olaszország) (képviselők: F. Munari és L. Calzolari ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
—
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék az EUMSZ 263. és azt követő cikkek alapján semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkét.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset az Olaszország az Autorità portuale di Napoli és a Cantieri del Mediterraneo SpA számára nyújtott SA.36112 (2016/C) (ex 2015/NN) állami támogatásról szóló, 2018. szeptember 20-i C(2018)6037 végleges bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) megsemmisítését kéri.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.
1.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41., 47. és 48. cikkének megsértése, valamint a gondos igazgatás, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a kontradiktórius eljárás elvének megsértése, az indokolási kötelezettség és az EUMSZ 296. cikk megsértése.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat egy olyan eljárásban került elfogadásra, amelyben nem garantálták a CAMED védelemhez való jogát, amelyet tárgyaláson nem hallgattak meg, a feljelentővel ellentétben, és
—
a határozatot egy olyan eljárás végén fogadták el, amelyben nem garantálták a feljelentő és a feltételezett támogatás kedvezményezettje közötti egyenlő bánásmódot („fegyveregyenlőség”).
2.
A gondos igazgatás, a jogbiztonság és a bírói jogvédelem elvének megsértése amiatt, hogy jogellenesen visszavonásra került az ugyanezen, a határozat által több mint tíz év után jelenleg támogatásnak minősített intézkedésre vonatkozó eljárás 2006-ban történt lezárását.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak ki kellett volna mondania, hogy jogellenes az ugyanezen támogatásra vonatkozó, az eljárást 2006-ban történt megszüntetését elrendelő határozat visszavonása, és meg kellett volna állapítania, hogy e megszüntetés megakadályozza az intézkedés támogatás jellegének és összeegyeztethetetlenségének vizsgálatát, és
—
a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy a megszüntető határozat azt feltételezi, hogy a Bizottság ellenőrizte a vizsgált intézkedés jogszerűségét, tehát az akadályozza a Bizottságot abban, hogy egy olyan második határozatot fogadjon el, amely másképpen minősíti ugyanezt az intézkedést több, mint tíz év távlatából.
3.
Az EUMSZ 107. cikk megsértése az állami támogatás fogalmának téves értelmezése okán, mivel a határozat az Autorità portuale di Napolit (APN) vállalkozásnak minősítette.
—
A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a határozatnak ki kellett volna zárni az APN „vállalkozás” jellegét a 84/1994. sz. törvényben a kikötői hatóságokat az olasz kikötőkben az államot képviselő olyan közjogi szervezetek szerepével ruházza fel, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képező állami javak szabályozási és igazgatási feladatait bízzák, kizárólag a köz érdekében, illetve
—
a határozatnak ki kellett volna zárnia, hogy az APN „gazdasági tevékenységet” folytat, mivel a 84/1994. sz. törvény megtiltja számukra, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak egy valójában nem létező piacon, illetve
—
a határozatnak el kellett volna ismernie, hogy a fizetendő díjnak az olasz jogban adójellege van, és azt törvény határozza meg.
4.
Az EUMSZ 345. cikk megsértése, az EUMSZ 3., 7. és 121. cikk megsértése, több uniós jogelv (egyenlő bánásmód) megsértése, valamint hatáskörrel való visszaélés.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy a karbantartás végzésének lehetősége a tulajdonjogból fakadó előjognak minősül, és a Szerződés védi a tagállamok azon jogát, hogy fenntartsák a kikötői javak és infrastruktúrák tulajdonjogát (is), és hogy garantálják minden jogosult számára ezek hasznainak szedését, illetve
—
a határozat nem alkalmazhatja a kikötői infrastruktúrák karbantartására vagy a kikötői területek elfoglalásáért fizetett díjakra vonatkozó ugyanazon szabályozást „horizontális” és észszerűtlen módon egymással össze nem hasonlítható tényállásokra: azok a jelentős különbségek, amelyek a kikötők irányítási modelljeit jellemzik az Unióban, megakadályozzák, hogy a kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő új infrastruktúrák építését és a tagállam elidegeníthetetlen tulajdonának minősülő javak — amelyeket az a közigazgatáson keresztül irányít — karbantartásának egyenlő módon történő kezelését. Ez ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, illetve
—
a határozat nem irányulhat a kikötők különféle szervezeti modelljeinek az Unión belül történő harmonizációjára az EUMSZ 107. cikk megkülönböztetés nélküli és észszerűtlen alkalmazásával.
5.
Az EUMSZ 107. cikk megsértése az előny fogalmának téves értelmezése által.
—
A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy az intézkedés nem csökkenti sem az APN, sem a CAMED terheit, tekintve, hogy szokásosan egyetlen vállalkozás sem viseli (legalább is nem egészében) azon ingatlanok átépítésének költségeit, amelyek nincsenek a tulajdonában, mivel Olaszországban az állami javak (minden olasz kikötő) az állam kizárólagos tulajdonát képezi, illetve
—
a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy az állami infrastruktúrákat egy átlátható versenyeljárást követően ítélték oda a CAMED-nek, amely eljárásra azt követően került sor, hogy az APN kötelezettséget vállalt a szóban forgó állami javak átépítésére. Az e javaknak a CAMED számára történő odaítélésére vonatkozó eljárásban az odaítélés lehetőségét felajánlották valamennyi potenciálisan érdekelt jogalanynak; egy nyilvános eljárás lefolytatása garantálja a piaci szereplő kritériumának tiszteletben tartását, kizárva a nyertes vállalkozás bármely előnyét.
6.
Az EUMSZ 107. cikk, a gondos igazgatás elvének, a CAMED védelemhez való jogának megsértése és hibás indokolás a szelektivitás téves értelmezése miatt.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat nem minősítheti a támogatási intézkedést „ad hoc”-nak, és nem mulaszthatja el a „szelektivitási teszt” lefolytatását az általános hatályú intézkedések tekintetében, és
—
a határozatnak ki kellett volna zárnia a az intézkedés szelektivitását az APN tekintetében, mivel a többi kikötői hatóság is azonos közfinanszírozásban részesült valamennyi olyan kikötői infrastruktúra karbantartása céljából, amelyek illetékességükbe tartoznak, és
—
a határozatnak ki kellett volna zárnia az intézkedés szelektivitását a CAMED tekintetében, mivel minden vállalkozásra, amely valamelyik olasz kikötőben végez tevékenységet (nem csak Nápolyban és nem csak a hajóépítés ágazatában) ugyanaz a szabályozás vonatkozik, tehát ugyanannyi díjat fizetnek, mint a CAMED a közforrásokból épített vagy újjáépített infrastruktúrákért.
7.
Az EUSZ 3. cikk és az EUMSZ 7. cikk megsértése. Az EUMSZ 116. és 117. cikk megsértése. Hatáskörrel való visszaélés. Hatáskörrel való visszaélés annak okán, hogy a Bizottság vitatta a köztulajdon használatáért fizetendő díjak adójellegét és összegét.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat az EUMSZ 107. cikk alapján nem vitathatja a köztulajdon használatáért az olasz állam által a koncessziójogosult vállalkozásokkal szemben alkalmazott díjak összegét, valamint a piaci értékeknek való megállapított megfelelést, mivel az olasz jogrendben a köztulajdon használatáért fizetendő díj törvényben rögzített díj, nem tárgyalható meg a köztulajdon koncessziójogosultjaival, az adórendszerek pedig kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak.
8.
Az EUMSZ 107. cikk megsértése a verseny torzulásának és a kereskedelem érintettségének hiánya okán. Az indokolási kötelezettség megsértése.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat nem vélelmezheti a két eltérő és kumulatív kritérium fennállását, illetve
—
a határozatnak ki kellett volna zárnia a feltételeket, mivel az APN semmilyen piacon nincs jelen és nincsenek versenytársai, a CAMED nem húzott hasznot egy olyan intézkedésből, amely csak egy a számtalan, olyan általános hatályú terv végrehajtási intézkedései közül, amelyben valamennyi, bármely olasz kikötőben, és nem csak a hajóépítés ágazatában (Nápolyt is beleértve) tevékenységet végző vállalkozás érdekelt volt.
9.
Az EUMSZ 107. cikk (2) és (3) bekezdésének megsértése.
—
A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak alkalmaznia kellett volna az EUMSZ 107. cikk 82) bekezdését, mivel a karbantartás helyreállította a második világháborús bombázások és az 1980-as földrengés által okozott károkat, és
—
a határozatnak alkalmaznia kellett volna az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontját, mivel: i) a nápolyi kikötő hátrányos helyzetű tartományban található és ii) a kikötői infrastruktúrák közfinanszírozása közérdekű célt követ, különösen arra figyelemmel, hogy a finanszírozás összege alacsonyabb az általános csoportmentességi rendelet szerinti bejelentési küszöbértéknél.
Full & Egal Universal Law Academy