12.8.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 270/33
2019. június 10-én benyújtott kereset — Front Polisario kontra Tanács
(T-344/19. sz. ügy)
(2019/C 270/35)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Front populaire pour la libération de la Saguia el-Hamra et du Rio de oro (Front Polisario) (képviselő: G. Devers ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa elfogadhatónak a megsemmisítés iránti keresetét;
—
semmisítse meg a megtámadott határozatot;
—
a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak, végrehajtási jegyzőkönyvének és a megállapodást kísérő levélváltásnak a megkötéséről szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/441 tanácsi határozattal (HL 2019. L 77., 4. o.) szemben benyújtott keresete alátámasztása érdekében a felperes tizenegy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Tanács nem rendelkezett hatáskörrel a megtámadott határozat elfogadására, mivel az Uniónak és a Marokkói Királyságnak nincs hatásköre arra, hogy a Front Polisario által képviselt nyugat-szaharai nép helyett a Nyugat-Szaharára alkalmazandó nemzetközi megállapodást kössön.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette az alapvető jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása kérdésének megvizsgálásával kapcsolatos kötelezettségét, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta meg ezeket a kérdéseket.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Tanács megsértette a Bíróság ítéleteinek végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, mivel a megtámadott határozat figyelmen kívül hagyja a 2018. február 27-i Western Sahara Campaign UK (C-266/16, EU:C:2018:118) ítélet indokolását.
4.
A negyedik jogalap az Unió nemzetközi színtéren való fellépésére irányadó alapvető elvek és értékek megsértésén alapul, mivel:
—
először is a megtámadott határozat a népeknek a nemzeti egységük tiszteletben tartásához való jogának megsértésével tagadja a nyugat-szaharai nép létezését, amelynek megnevezését a „Nyugat-Szahara lakossága” és az „érintett lakosság” kifejezésekkel helyettesíti;
—
másodszor, a népek természeti erőforrásaikkal való szabad rendelkezése elvének megsértésével a megtámadott határozat olyan nemzetközi megállapodást köt meg, amely a nyugat-szaharai nép hozzájárulása nélkül szervezi meg e nép halászati erőforrásainak uniós hajók általi kiaknázását;
—
harmadszor, a megtámadott határozat a megszállt Nyugat-Szaharára alkalmazandó nemzetközi megállapodást köt a Marokkói Királysággal, amely az említett terület elcsatolására irányuló politikát folytat, és e politika fenntartása érdekében módszeresen sérti az alapvető jogokat.
5.
Az ötödik jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozat ellentétes az Unió nyilatkozataival, miután az Unió több ízben megerősítette, hogy tiszteletben kell tartani az önrendelkezés elvét és a szerződések relatív hatályának elvét.
6.
A hatodik jogalap az arányosság elvének téves alkalmazásán alapul, mivel Nyugat-Szahara elkülönült és önálló jogállására, valamint a nyugat-szaharai nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogára és e nép harmadik személy minőségére tekintettel nem a Tanács feladata volt, hogy jelentést készítsen a halászati megállapodásból fakadó állítólagos „előnyök”, illetve e megállapodás nyugat-szaharai természeti erőforrásokra gyakorolt hatásai arányosságáról.
7.
A hetedik jogalap a közös halászati politikával fennálló ellentéten alapul, mivel a megtámadott határozattal megkötött megállapodás értelmében az európai uniós hajók a marokkói hatóságok számára fizetett pénzügyi hozzájárulás ellenében a nyugat-szaharai nép hozzájárulása nélkül hozzáférhetnek e nép halászati erőforrásaihoz, holott Nyugat-Szahara vizei nem minősülnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Tengerjogi Egyezménye 61. és 62. cikke értelmében vett marokkói „vizeknek”.
8.
A nyolcadik jogalap az önrendelkezési jog megsértésén alapul, mivel:
—
először is a megtámadott határozat a nyugat-szaharai nép megnevezésének a „Nyugat-Szahara lakossága” és az „érintett lakosság” kifejezésekkel való helyettesítésével tagadja e népnek az önrendelkezési jog alanyaként fennálló nemzeti egységét;
—
másodszor, a nyugat-szaharai nép természeti erőforrásokkal való szabad rendelkezéshez való jogának megsértésével a megtámadott határozat e nép hozzájárulása nélkül szervezi meg a halászati erőforrásainak uniós hajók általi kiaknázását;
—
harmadszor, a nyugat-szaharai nép ahhoz való jogának megsértésével, hogy tiszteletben tartsák a nemzeti területének területi integritását, a megtámadott határozat tagadja Nyugat-Szahara elkülönült és önálló jogállását, és megerősíti a marokkói „Berme” általi jogellenes megosztását;
9.
A kilencedik jogalap a szerződések relatív hatálya elvének megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozat nem ismeri el, hogy a nyugat-szaharai nép harmadik személy minőségét az Unió és a Marokkói Királyság közötti kapcsolatok szempontjából, továbbá mivel a hozzájárulása nélkül ír elő vele szemben a nemzeti területével és természeti erőforrásaival kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket.
10.
A tizedik jogalap a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi büntetőjog megsértésén alapul, mivel:
—
először is, a megtámadott határozat a Nyugat-Szaharára alkalmazandó nemzetközi megállapodást köt meg, holott a marokkói megszálló erők e terület tekintetében nem rendelkeznek szerződéskötési jogosultsággal, és tilos számukra e terület természeti erőforrásainak kiaknázása;
—
másodszor, a megtámadott határozattal megkötött megállapodás alapján az Unió támogatást nyújt a marokkói infrastruktúrák megszállt nyugat-szaharai területen történő létesítéséhez, aminek révén a Marokkói Királyság tartósan letelepítheti e területen a polgári lakosságát és fegyveres erőit;
—
harmadszor, a „Nyugat-Szahara lakossága” és az „érintett lakosság” kifejezések használatával a megtámadott határozat megerősíti a marokkói telepeseknek a megszállt nyugat-szaharai területre történő jogellenes áthelyezését.
11.
A tizenegyedik jogalap az Unió nemzetközi jogi felelősségen alapuló kötelezettségeinek megsértésén alapul, mivel a Nyugat-Szaharára is alkalmazandó nemzetközi megállapodás Marokkói Királysággal való megkötésével a megtámadott határozat fenntartja a marokkói megszálló erők által a nyugat-szaharai néppel szemben elkövetett súlyos nemzetközi jogi jogsértéseket, valamint támogatja az e jogsértések által teremtett helyzet fenntartását.
Full & Egal Universal Law Academy