5.8.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 263/61
2019. június 16-án benyújtott kereset — CF kontra Parlament
(T-361/19. sz. ügy)
(2019/C 263/67)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: CF (képviselő: A. Daoût ügyvéd)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a megtámadott határozatokat;
—
rendelje el a megtámadott határozatokkal a felperesnek okozott károk megtérítését, vagyis ítéljen meg a felperesnek ideiglenesen 50 000 eurót;
—
az Európai Parlamentet kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az Európai Parlament elnöke által 2019. április 16-án hozott, a felperest a korábbi akkreditált parlamenti asszisztensével szembeni lelki zaklatásban bűnösnek találó és vele szemben megrovás fegyelmi intézkedést alkalmazó két határozat megsemmisítésére irányuló keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a zaklatás az Európai Unió személyzeti szabályzata 12a. cikkében szereplő fogalmának megsértésére vonatkozik, amiatt, hogy a Parlament elnöke nem vette figyelembe a lelki zaklatás fogalmának a jogszabályban és az ítélkezési gyakorlatban szereplő alkotóelemeit.
2.
A második jogalap a megtámadott jogi aktus indokolásának elégtelenségére vonatkozik. A felperes azt állítja, hogy a Parlament elnöke az első határozatát a tanácsadó bizottság hiányos jelentésére alapozta, a második határozat pedig nem felel meg az Európai Parlament eljárási szabályzatának 166. cikkében előírt követelményeknek.
3.
A harmadik jogalap a megfelelő ügyintézés elvének és a védelemhez való jog elvének megsértésére vonatkozik. A felperes szerint az adminisztráció megsértette gondoskodási kötelezettségét, az észszerű határidő elvét, a vizsgálat bizalmas jellegének szabályait, a védelemhez való jogot, az ártatlanság vélelmét és a fegyelmi iratokhoz való hozzáférés jogát.
4.
A negyedik jogalap a jogbiztonság elvének és a kényszerítő szabályok visszaható hatálya tilalmának megsértésére vonatkozik, mivel a Parlament elnöke és a tanácsadó bizottság olyan kényszerítő szabályozást alkalmazott a tényállásra, amely annak megvalósulásakor még nem volt hatályban.
A felperes továbbá nem vagyoni és vagyoni kárainak megtérítését kéri. A felperes azzal érvel, hogy a vizsgálat lefolytatásának módja ártott a jóhírnevének és megfosztotta annak lehetőségétől, hogy induljon az európai parlamenti választásokon.
Full & Egal Universal Law Academy