30.9.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 328/59
2019. július 8-án benyújtott kereset — Landesbank Baden-Württemberg kontra ESZT
(T-480/19. sz. ügy)
(2019/C 328/69)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Landesbank Baden-Württemberg (Stuttgart, Németország) (képviselők: H. Berger és K. Rübsamen ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
a vonatkozó mellékletekkel együtt semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület 2019. április 16-i, az Egységes Szanálási Alapba a 2019. évre vonatkozóan előre fizetendő hozzájárulások kiszámításáról szóló határozatát (SRB/ES/SFR/2019/10), valamint a számítási adatokat annyiban, amennyiben a megtámadott határozat és melléklete a felperes által fizetendő hozzájárulást érinti;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának a megtámadott határozat nem megfelelő indokolás általi megsértésére alapított jogalap
—
A felperes arra hivatkozik, hogy az alperes testület nem tett eleget az indokolási kötelezettségnek, mivel a megtámadott határozatot nem indokolta kellően és a melléklet puszta számításból áll, amelyből még hozzávetőlegesen sem ismerhető meg, hogy az alperes a felperes hozzájárulását milyen megfontolások alapján számította ki. A megtámadott határozat semmiképpen sem felel meg a fokozott indokolási elvárásoknak. Az indokolási kötelezettség megsértése ezenkívül lényeges, mivel a megtámadott határozat tartalmát befolyásolja.
2.
A második, a Charta 41. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghallgatáshoz való jognak a felperes meghallgatásának mellőzése általi megsértésre alapított jogalap
—
Az alperes testület ezenkívül megsértette a felperes meghallgatásra vonatkozó eljárási alapjogát, mivel a felperes előzetes meghallgatása nélkül hozta meg a számára előnytelen joghatásokkal járó jogi aktust. A meghallgatáshoz való jog megsértése lényeges, mivel a felperes megtámadott határozattal kapcsolatos előzetes állásfoglalása tartalmilag eltérő számítási módszer alkalmazásához vezethetett volna.
3.
A harmadik, a Charta 47. cikkének (1) bekezdése szerinti hatékony jogorvoslatra vonatkozó alapvető jognak a megtámadott határozat felülvizsgálatának hiánya miatti megsértésére alapított jogalap
—
A felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat megsértette a felperes hatékony jogorvoslathoz fűződő alapvető jogát, mivel a megtámadott határozat bírósági felülvizsgálata jóformán lehetetlen. Az alperes egyebekben elmulasztotta a kontradiktórius eljárás alapelvének lehetőség szerinti betartásának annak érdekében történő biztosítását, hogy a felperes a határozatot megalapozó indokokat kifogásolhassa és így jogalapjait hasznosan érvényesíthesse.
4.
A negyedik, a 2014/59/EU irányelv (1) 103. cikke (7) bekezdése h) pontjának, az 575/2013/EU rendelet (2) 113. cikke (7) bekezdésének, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet (3) 6. cikke (5) bekezdésének első mondatának, a Charta 16. és 20. cikkének, valamint az arányosság elvének az IPS (Institutional Protection Scheme)-index szorzóval történő alkalmazása miatti megsértésére alapított jogalap
—
A felperes arra hivatkozik, hogy az alperes testület az IPS-indexet a 2014/59/EU irányelv 103. cikke (7) bekezdése h) pontjával, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésével, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (5) bekezdésének első mondatával, a Charta 16. és 20. cikkével, valamint az arányosság elvével ellentétesen nem teljes mértékben alkalmazta. Az intézményekre vonatkozó védelmi rendszer általi védelem az összes tagintézményre egyenlő mértékben terjed ki. Az intézmények között az IPS-index terén alkalmazott megkülönböztetés e rendszerrel ellentétes és önkényes. A felperesnek a legmagasabb kockázati profilú intézmények csoportjába történő besorolása nyilvánvalóan megalapozatlan és önkényes.
5.
Az ötödik, a Charta 16 cikkének és az arányosság elvének a kockázatkiigazítási szorzó alkalmazása miatti megsértésére alapított jogalap
—
A felperes a továbbiakban arra hivatkozik, hogy az alperes testület megsértette a vállalkozási szabadságát és az arányosság elvét, mivel kockázatkiigazítási szorzókat alakított ki, amelyek nem állnak arányban a felperesnek a többi hozzájárulásra kötelezett intézményhez képest átlagon felül jó kockázati profiljával. Annak kockázata, hogy a felperes szanálásra kerüljön és a Single Resolution Fund (SRF) eszközeit kelljen felhasználni, igen csekély. Ezen eset valószínűségét éppen a kockázatkiigazítási szorzónak kell figyelembe vennie, amelynek az egyedi kockázatot kell megfelelően tükröznie.
6.
A hatodik, az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 4–7. és 9. cikkének, valamint I. mellékletének jogellenességére alapított jogalap
—
A megtámadott határozatot amiatt is semmisnek kell nyilvánítani, mivel az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 4–7. és 9. cikke, valamint I. melléklete megsérti a hatékony jogorvoslat biztosításának alapelvét és a jogbiztonság alapelvét. A felperes az EUMSZ 277. cikk alapján másodlagosan arra hivatkozhat, hogy a megtámadott határozat magasabb szintű uniós jogszabályt sért. Az EUMSZ 277. cikk azon általános alapelv kifejeződése, amely szerint a felhatalmazó szabály jogellenessége kihat az az alapján meghozott egyedi határozatokra is.
(1) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).
(2) A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 176., 1. o.).
(3) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).
Full & Egal Universal Law Academy