9.9.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 305/62
2019. július 8-án benyújtott kereset — CZ és társai kontra EKSZ
(T-497/19. sz. ügy)
(2019/C 305/72)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: CZ, DB, DC és DD (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)
Alperes: Európai Külügyi Szolgálat
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EKSZ azon határozatát, amely elutasította a 2018. június 4-i kérelmüket;
—
az EKSZ-t kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az EKSZ határozatának megsemmisítése iránti keresetük alátámasztása érdekében, amely elutasítja azon intézkedések elfogadása iránti kérelmüket, amelyek alkalmasak arra, hogy a tisztviselők és az alkalmazottak vásárlóereje közötti — az alkalmazási helytől független — egyenértékűség elvének megsértését megszüntessék, a felperesek három jogalapra hivatkoznak:
1.
Az első jogalap az indokolási kötelezettség és a tisztviselők és az alkalmazottak vásárlóereje közötti — az alkalmazási helytől független — egyenértékűség elvének megsértésén alapul. A felperesek először is arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat egyáltalán nem tartalmaz indokolást, ami megakadályozza e határozat megalapozottságának megértését, és nem teszi lehetővé a Törvényszék számára a bírósági felülvizsgálat gyakorlását. Másodszor a felperesek úgy vélik, hogy ugyanolyan körülmények között látják el a feladataikat mint az Európai Bizottság párizsi képviseleténél alkalmazott kollégáik, ennélfogva az utóbbiakhoz hasonlóan átalányjuttatást kellene kapniuk. Végül a felperesek szerint a vásárlóerő egyenértékűsége elvének tiszteletben tartása összeegyeztethetetlen azzal a ténnyel, hogy a Párizsban, Strasbourgban, Marseille-ben és Valenciennes-ben alkalmazott tisztviselőkre ugyanaz a korrekciós együttható vonatkozik.
2.
A második jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul, mivel a felperesek, az Európai Bizottság párizsi képviseleténél alkalmazott kollégáikkal ellentétben nem kapnak átalányjuttatást, noha ugyanolyan körülmények között látják el a feladataikat, mint az utóbbiak.
3.
A harmadik jogalap a gondoskodási kötelezettség megsértésén alapul, amely előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a vitatott határozatban jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt a szolgálati érdeket részesítette előnyben.
Full & Egal Universal Law Academy