16.9.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 312/38
2019. július 12-én benyújtott kereset — Corneli kontra EKB
(T-501/19. sz. ügy)
(2019/C 312/31)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Francesca Corneli (Velletri, Olaszország) (képviselő: F. Ferraro ügyvéd)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EKB Igazgatóságának 2019. május 29-i L/LDG/19/182. sz. határozatát, amelyben megtagadták az EKB azon határozatához és a vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférést, amely határozatban az elrendelte az olaszországi Genovában székhellyel rendelkező Banca Carige S.p.A. csődeljárás alá helyezését, kötelezze továbbá az alperest a fent említett határozat és az összes szükséges, előkészítő, a határozathoz kapcsolódó és az abból következő aktus bemutatására;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset tárgya az EKB Igazgatósága 2019. május 29-i L/LDG/19/182. sz. határozatának megsemmisítése, amelyben megtagadták az EKB azon határozatához és a vonatkozó dokumentációhoz való hozzáférést, amely határozatban az elrendelte az olaszországi Genovában székhellyel rendelkező Banca Carige S.p.A. csődeljárás alá helyezését, továbbá az alperesnek a fent említett határozat és az összes szükséges, előkészítő, a határozathoz kapcsolódó és az abból következő aktus bemutatására kötelezése.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az EKB 2004/3. sz. határozata 4. cikkének megsértésére, valamint az információknak az uniós jogban biztosított titkosságával kapcsolatos kivétel téves alkalmazására alapított jogalap.
—
A felperes e tekintetben a megtámadott határozat jogellenességére hivatkozik, amennyiben az nem tartalmaz olyan konkrét elemeket, amelyek jeleznék a vitatott dokumentum titkos részeit, valamint az EKB-n belül betöltött funkciójukat és hatókörüket, továbbá a hozzáférhetővé tételük okozta esetleges kockázatokat. A különféle érdekek mérlegelésekor a részvényesek részesedésük védelméhez fűződő konkrét érdekének, valamint a társaság vezetése hatékonyságának és átláthatóságának elsőbbséget kell élveznie a felügyeleti eljárások védelmével kapcsolatos általános és nem megindokolt követelménnyel szemben.
2.
A második, a kért dokumentum bizalmas jellegével kapcsolatos indokolás hiányára alapított jogalap.
—
A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy az EKB semmilyen módon nem indokolta a megtámadott aktus „bizalmas” jellegét, és csupán annak kategorikus kijelentésére szorítkozott, hogy a saját felügyeleti eljárásainak védelme igazolja a hozzáférés megtagadását.
3.
A harmadik, az EKB 2004/3. sz. határozata 7. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.
—
A felperes a 2004/3. sz. határozat 7. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (1) bekezdésének súlyos megsértésére és az indokolás hiányára hivatkozik, mivel nem állnak fenn a titkosság általános vélelmére való hivatkozás feltételei, továbbá mivel az EKB egyáltalán nem értékelte konkrétan azokat a dokumentumokat, amelyekhez a hozzáférést kérték.
4.
A negyedik, a hatékony bírói jogvédelemhez való alapvető jognak (az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének) a megsértésére, valamint az EKB 2004/3. sz. határozata 7. cikke (3) bekezdésének és 8. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.
—
A felperes előadja, hogy az EKB egyáltalán nem hiúsíthatja meg a rendelkezés címzettjeinek, köztük maguknak a bank részvényeseinek érdekeit, akik a közhatalom ún. helytelen gyakorlásával szemben az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke értelmében jogosultak a hatékony jogvédelemre. Az EKB megsértette továbbá az EKB 2004/3. sz. határozata 7. cikkének (3) bekezdését és 8. cikkének (2) bekezdését, mivel — a felperes által benyújtott hozzáférés iránti kérelemre adandó válasz tekintetében előírt határidő további húsz nappal történő meghosszabbítása céljából — több alkalommal hivatkozott a rendkívül fokozott munkateherre, anélkül hogy erre bizonyítékot szolgáltatott volna.
Full & Egal Universal Law Academy