7.10.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 337/11
2019. augusztus 5-én benyújtott kereset – FV kontra Tanács
(T-542/19. sz. ügy)
(2019/C 337/12)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: FV (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa a keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak, következésképpen pedig:
—
semmisítse meg a Tanácsnál „Senior Legal Counsellor” beosztásban lévő [X] által a felperessel 2019. május 6-án közölt és a kinevezésre jogosult hatóság minőségében eljárva [Y] által hozott 2019. május 3-i határozatot, amelynek értelmében„1. az AST 7 besorolási fokozatban tisztviselőként foglalkoztatott [felperest], aki 1956. március 25-én született [bizalmas], (1) a személyzeti szabályzat 42c. cikke alapján a szolgálat érdekében szabadságra kell küldeni, és igényt tarthat az említett cikkben szabályozott pénzügyi juttatásokra. 2. A jelen határozat 2015. december 31-én lép hatályba.”;
—
kötelezze a Tanácsot, hogy vagyoni kár és a felperes személyi előmenetelében okozott sérelem jogcímén fizessen meg 151 101,72 eurót, fenntartva a felperes azon jogát, hogy az eljárás során e követelést felemelje vagy leszállítsa;
—
kötelezze a Tanácsot, hogy nem vagyoni kár és a felperes jó hírnevében okozott sérelem jogcímén fizessen meg 70 000 eurót, fenntartva a felperes azon jogát, hogy az eljárás során e követelést felemelje vagy leszállítsa;
—
mindenesetre, az Európai Unió Törvényszéke eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése értelmében az alperest kötelezze minden költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap az EUMSZ 266. cikk és az uniós jog alapvető és általános elveinek megsértésén, különösen a jogos elvárások és a bizalomvédelem tiszteletben nem tartásán, továbbá a megfelelő ügyintézés, a jóhiszeműség és a jogbiztonság elvének a megsértésén, valamint az arányosság elvének tiszteletben nem tartásán alapul.
E tekintetben a felperes úgy véli, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nyilvánvalóan helytelenül alkalmazta és értelmezte a fenti rendelkezéseket és elveket, amikor nem tette meg az Európai Unió Törvényszéke 2018. december 14-i FV kontra Tanács megsemmisítési ítéletének (T-750/16, EU:T:2018:972) végrehajtásához megkövetelt intézkedéseket. A felperes továbbá úgy véli, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megsértette azt az elvet, amely előírja az adminisztrációval szemben, hogy olyan határozatot hozzon, amely nem aránytalan, vagyis amely szükséges a célok megvalósításához, ami megköveteli, hogy a határozat tartalma és formája összefüggésben álljon az elérni kívánt céllal. A felperes végül az ahhoz fűződő jogos bizalmának megsértésére hivatkozik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság helyesen és gondosan hajtsa végre a fent hivatkozott T-750/16 ítéletet, oly módon, hogy az EUMSZ 266. cikket nem csupán helyesen alkalmazza, hanem visszamenőleges hatály nélkül is.
2.
A második jogalap egyrészt azon alapul, hogy a megtámadott határozat sérti a személyzeti szabályzat 42c. cikkében és a 2015. október 23-i 71/15. sz. személyzeti közleményben foglalt feltételeket, ami maga után vonja azon elv megsértését, amely megköveteli az adminisztrációval szemben, hogy csak olyan indokok alapján fogadjon el határozatot, amelyek jogilag elfogadhatók, vagyis relevánsak és nem tartalmaznak nyilvánvaló mérlegelési hibát, ténybeli hibát vagy téves jogalkalmazást, másrészt pedig eljárási visszaélésen.
E tekintetben a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat ilyen körülmények között történő elfogadásával a kinevezésre jogosult hatóság nyilvánvalóan helytelenül alkalmazta és értelmezte a személyzeti szabályzat fent hivatkozott rendelkezéseit és a fent hivatkozott személyzeti közleményt, ezáltal pedig mind ténybeli, mind pedig jogi szempontból téves indokokra alapította a határozatát. A felperes úgy véli, hogy a Tanács nem igazolta azt a szolgálati érdeket, amelyet a 42c. cikknek a felperesre történő alkalmazásával szolgálni kívánt, sem pedig azokat a valós szervezeti szükségleteket nem azonosította, amelyek szükségessé teszik olyan új kompetenciák állítólagos megszerzését, amelyeket a felperesnek nem áll módjában megszerezni, leszámítva azt, hogy kinevezésre jogosult hatóság a 42c. cikket nyilvánvalóan fegyelmi eljárás lefolytatása helyett alkalmazta.
3.
A harmadik jogalap a gondossági kötelezettség megsértésén alapul. E tekintetben a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat ilyen körülmények között történő elfogadásával a kinevezésre jogosult hatóság nem tartotta tiszteletben azt az egyensúlyt, amely megköveteli az intézménytől, hogy vegye figyelembe az összes olyan tényezőt, amelyek a döntését meghatározhatják, továbbá hogy vegye figyelembe mind a szolgálati érdeket, mind pedig az érintett tisztviselő érdekét.
(1) Kitakart bizalmas adatok.
Full & Egal Universal Law Academy