21.10.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 357/38
2019. augusztus 19-én benyújtott kereset – EI kontra Bizottság
(T-575/19. sz. ügy)
(2019/C 357/47)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: EI (képviselő: R. Mbonyumutwa ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a megtámadott határozatot;
—
kötelezze az Európai Bizottságot arra, hogy kártalanítsa a felperest:
—
először is azon nem vagyoni kárért, amely őt a bőrszínén alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt érte, és ennek alapján fizessen neki 123 600 (százhuszonháromezer hatszáz) eurót;
—
másodszor azon nem vagyoni kárért, amely őt az előléptetésének hátrányos megkülönböztetés miatti elmaradása következtében érte, és ennek alapján fizessen neki 48 670,56 (negyvennyolcezer hatszázhetven euró és 56 cent) eurót;
—
kötelezze az Európai Bizottságot a felperes érdemeinek pártatlan és tárgyilagos újraértékelésére, és adott esetben léptesse őt elő;
—
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes előléptetését mellőző és a 2018. évi időszakra vonatkozó előléptetések végleges listáját megállapító határozattal szemben a felperes által benyújtott panaszt elutasító 2019. május 23-i határozattal szembeni kereset alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap az előléptetési eljárás során nyilvánvaló mérlegelési hibák elkövetésére vonatkozik. E jogalap négy részre oszlik.
—
Az első rész a felperesre vonatkozó értékelő jelentések pontatlanságára és szubjektív jellegére vonatkozik. E tekintetben a felperes szerint három hibát követtek el. Az első az, hogy a felperesre vonatkozó jelentéseket ugyanazon személy készítette el, a második az értékelő jelentések pontatlanságához kapcsolódik, a harmadik pedig a felperes önértékelése figyelembevételének elmulasztásából ered.
—
A második rész a nyelvismeret értékelésére vonatkozó objektív teszt hiányát érinti. E tekintetben a felperes szerint három hibát követtek el. Az első hiba az, hogy a felperesre vonatkozó jelentéseket ugyanazon személy készítette el, a második a piacon elérhető objektív tesztek igénybevételének elmaradására vonatkozik, a harmadik pedig abból ered, hogy az értékelés nem felel meg a valóságnak.
—
A harmadik rész az ellátott feladatok felelősségi szintje értékelésének szubjektív jellegére vonatkozik.
—
A negyedik rész a figyelembe vett tényezők kiválasztásának szubjektív jellegéhez kapcsolódik.
2.
A második jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére vonatkozik. E tekintetben a felperes két érvet hoz fel.
—
Az első érv arra vonatkozik, hogy az előléptetési eljárásban rejlő szubjektív jelleg kizárólag a felperes hátrányára van.
—
A második érv azzal kapcsolatos, hogy az előléptetése elmaradásának okaira vonatkozó érdeklődésére a felettese elektronikus levélben adott választ, ami azt bizonyítja, hogy az előléptetési eljárás se nem tárgyilagos, se nem pártatlan.
Full & Egal Universal Law Academy