28.10.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 363/20
2019. augusztus 21-én benyújtott kereset – Sophia Group kontra Parlament
(T-578/19. sz. ügy)
(2019/C 363/29)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Sophia Group (Saint-Josse-ten-Noode, Belgium) (képviselők: Y. Schneider és C.-H. de la Vallée Poussin ügyvédek)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
állapítsa meg, hogy a jelen megsemmisítés iránti kérelem elfogadható és megalapozott;
—
következésképpen semmisítse meg a buildings Helpdesk szolgáltatásnyújtásra irányuló (06A0010/2019/M011 számú ajánlati felhívás) 1. sz. tételnek a rue de l’Industrie, 11, 8399 Windhof, Luxembourg székhelyű S. A. Computer Ressources International ajánlattevőnek történő odaítélése tárgyában hozott európai parlamenti határozatot;
—
adott esetben semmisítse meg:
—
az Európai Parlament ismeretlen időpontban hozott, a buildings Helpdesk szolgáltatásnyújtásra irányuló (06A0010/2019/M011 számú ajánlati felhívás) 1. sz. tételre vonatkozó szerződés aláírásáról szóló határozatát;
—
a buildings Helpdesk szolgáltatásnyújtásra irányuló (06A0010/2019/M011 számú ajánlati felhívás) 1. sz. tétel tekintetében kijelölt nyertes ajánlattevővel kötött szerződést;
—
az Európai Parlamentet kötelezze az eljárás összes költségének – beleértve a perköltségtérítést is – a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i európai parlamenti és tanácsi rendelet 160. cikkének, 167. cikkének és I. melléklete 16.3., 18.2., és 21.1. pontjának a megsértésére, hatáskörrel való visszaélésre, nyilvánvaló mérlegelési hibára, a közbeszerzések területén a verseny, az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma általános elveinek megsértésére alapított jogalap. Ezen első jogalap keretében a felperes előadja, hogy a nyertes ajánlattevő kiválasztásának alapjául szolgáló bizonyos odaítélési feltételek a minőségi kiválasztás, nem pedig az odaítélés körébe tartoznak, jóllehet az alkalmassági követelmények szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az értékelési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak, és azoknak lehetővé kell tenniük a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását.
2.
A második, a fent hivatkozott 2018/1046 rendelet 160. cikkének, 167. cikkének és 1. melléklete 18.2. pontjának a megsértésére, hatáskörrel való visszaélésre, nyilvánvaló mérlegelési hibára, a közbeszerzések területén a verseny, az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma általános elveinek megsértésére alapított jogalap, amennyiben az 1. sz. tétel vonatkozásában nyertes ajánlattevő kiválasztásának alapjául szolgáló bizonyos odaítélési feltételek nem állnak összefüggésben a szerződés tárgyával, de legalábbis homályosak és pontatlanok, jóllehet az értékelési szempontoknak lehetővé kell tenniük a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását, összefüggésben kell állniuk és arányosnak kell lenniük a szerződés tárgyával vagy az érintett tétellel, egyértelműnek és pontosan meghatározottnak kell lenniük, és nem hagyhatnak korlátlan választási szabadságot a szerződés odaítélése tekintetében.
3.
A harmadik, a fent hivatkozott 2018/1046 rendelet 160. cikkének, 167. cikkének és 1. melléklete 18.2. és 18.4. pontjának a megsértésére, hatáskörrel való visszaélésre, nyilvánvaló mérlegelési hibára, a közbeszerzések területén a verseny, az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma általános elveinek megsértésére alapított jogalap, amennyiben az ajánlattételhez szükséges dokumentációban az ajánlattevőktől az 1. sz. tétel teljesítésére való műszaki és szakmai alkalmasságuk igazolása érdekében kért dokumentumok nem állnak összefüggésben a szerződés tárgyával, nem arányosak, továbbá homályosak és pontatlanok. Márpedig a felperes arra hivatkozik, hogy az alkalmassági követelményeknek összefüggésben kell állniuk és arányosnak kell lenniük a szerződés tárgyával annak érdekében, hogy ne eredményezzék a verseny torzulását, valamint egyértelműnek és pontosan meghatározottnak kell lenniük.
4.
A negyedik, az EUMSZ 296. cikknek, az az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének, a fent hivatkozott 2018/1046 rendelet 170. cikkének és 1. melléklete 18.6., 30.2. és 31.1. pontjának a megsértésére, a lényeges eljárási szabályok megsértésére, a közösségi jog átláthatóságra, versenyre, egyenlő bánásmódra vonatkozó általános elveinek megsértésére, az Európai Unió intézményei jogi aktusai indokolásának elvére, hatáskörrel való visszaélésre, és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap. E jogsértésekre annyiban került sor, amennyiben a felperes ajánlata és a nyertes ajánlattevő ajánlata tekintetében megállapított értékelést a „minőségi” odaítélési szempontokat illetően nem indokolták, és/vagy csupán homályos és pontatlan megjegyzésekkel látták el, jóllehet valamennyi szerződés odaítéléséről szóló határozatot megfelelően indokolni kell annak érdekében, hogy az ajánlattevők megismerhessék azon objektív, egyértelmű és pontosan meghatározott indokokat, amelyek alapján a különböző ajánlatok vonatkozásában az egyes pontszámok odaítélésére sor került, és azoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt szempontokra figyelemmel minden egyes benyújtott ajánlat tekintetében ki kell emelniük annak előnyeit és hátrányait.
Full & Egal Universal Law Academy