11.11.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 383/64
2019. szeptember 9-én benyújtott kereset – Helsingin Bussiliikenne kontra Bizottság
(T-603/19. sz. ügy)
(2019/C 383/73)
Az eljárás nyelve: finn
Felek
Felperes: Helsingin Bussiliikenne Oy (Helsinki, Finnország) (képviselők: O. Hyvönen és N. Rosenlund ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
részben vagy egészben semmisítse meg az SA.33846 – (2015/C) (korábbi 2011/CP) támogatásról szóló 2019. június 28-i bizottsági határozatot;
—
kötelezze a Bizottságot a felperes részéről a bírósági eljárással összefüggésben felmerült összes költség viselésére, ideértve a törvényes kamatokat is.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: a Bizottság megsértette az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és a 2015/1589 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését, valamint a vizsgálat során súlyos eljárási hibát vétett, és megsértette a felperes védelemhez való jogát.
—
Lehetőséget kellett volna adni a felperes számára, hogy a megtámadott határozat meghozatala előtt meghallgassák, és a hivatalos vizsgálati eljárásban fel kellett volna kérni álláspontjának kifejtésére, mivel őt a megtámadott határozat a támogatás kedvezményezettjeként említi, és e határozat őt közvetlenül érinti.
2.
Második jogalap: nyilvánvaló mérlegelési hiba.
—
A Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a tényállást, és ezért a határozatot hiányos és téves ismeretek alapján hozta meg.
—
A Bizottság tévesen értékelte legalábbis a vállalkozás eszközeinek átruházásakor fizetett vételár piaci feltételeknek való megfelelését, célját és gazdasági logikáját.
3.
Harmadik jogalap: a megtámadott határozat indokolása nem felel meg az EUMSZ 296. cikkben és a vonatkozó ítélkezési gyakorlatban felállított követelményeknek.
—
Ez különösen a HelB eszközeiért fizetett vételár piaci feltételeknek való megfelelése vonatkozásában adott indokolásra érvényes.
4.
Negyedik jogalap: a megtámadott határozat sérti az uniós jog általános elveit, különösen a bizalomvédelem elvét és az arányosság elvét.
—
A felperes bízhatott abban, hogy a Bizottság vizsgálata csak a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozatban említett eljárásokat és jogalanyokat érinti, és abban, hogy a Bizottság, amennyiben kiterjeszti a vizsgálatot a vállalkozás eszközeinek átruházására vagy a felperesre, a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozatot is kiterjeszti, és meghallgatja a felperest.
—
A támogatás eredeti kedvezményezettjének visszatérítési kötelezettsége mindenképpen sérti az arányosság elvét annyiban, amennyiben az meghaladja a vállalkozás eszközeinek átruházásakor ténylegesen fizetett vételárat, és a felperes vonatkozásában pedig annyiban, amennyiben az meghaladja az állítólagosan alacsony vételár és a piaci érték közötti különbséget.
5.
Ötödik jogalap: a Bizottság a megtámadott határozatban nyilvánvalóan tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését.
—
A Bizottság határozatában felsorolt intézkedések nem tartalmaztak tiltott állami támogatást.
—
A Bizottság által tiltott állami támogatásnak tekintett intézkedések egyike sem vonatkozott a felperesre.
Full & Egal Universal Law Academy