EUR-Lex -  62019TN0627 - HU

11.11.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/66

2019. szeptember 20-án benyújtott kereset – Shindler és társai kontra Európai Bizottság

(T-627/19. sz. ügy)

(2019/C 383/75)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Harry Shindler (Porto d’Ascoli, Olaszország) és további öt felperes (képviselő: J. Fouchet ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg egy intézményi mulasztás elismerésének Európai Bizottság általi, 2019. szeptember 13-i kifejezett megtagadását;

—

állapítsa meg, hogy az Európai Bizottság jogellenesen járt el, amikor nem fogadott el:

—

egyrészt a brit felperesek uniós polgárságának védelmét biztosító határozatot, akiket a magán- és családi életük az Európai Unió többi államához köt, és akik kizárólag a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása (15 éves szabály) miatt nem rendelkeztek szavazati joggal a származási országuk Európai Unióból való kilépésének kérdésében, függetlenül attól, hogy születik-e megállapodás az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről, vagy sem;

—

másrészt az Unió többi 27 államában – ahol az Egyesült Királyság polgárai élnek – egységesen alkalmazandó olyan kötelező erejű határozatot, amely az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről szóló megállapodás hiányában a belépésre, tartózkodásra, szociális jogokra és munkavégzésre vonatkozó különböző intézkedéseket tartalmaz;

következésképpen:

—

ismerje el ezen intézményi mulasztás fennállását;

—

kötelezze az Európai Bizottságot, hogy az egyes felperesek számára a védelmükkel kapcsolatban felmerült költségek megtérítéseként fizessen 1 500 euró összeget.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap az európai uniós polgárságuk alapján a felpereseket megillető jogok megsértésén alapul, függetlenül attól, hogy születik-e megállapodás a kilépésről, vagy sem. E jogalap keretében a felperesek különösen a következőkre hivatkoznak:

—

az uniós Szerződések nem ismerik el az uniós polgárság megszűnését valamely tagállam Európai Unióból való kilépése esetén, ezért sérül a jogbiztonság elve;

—

az arányosság elvének megsértése;

—

a magán- és családi élethez való jog megsértése.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság jogellenesen tartózkodott kötelező erejű intézkedések meghozatalától, amelyek helyett mindössze ajánlásokat fogadott el.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a „15-year rule” nevű brit szabály sérti a kontradiktórius eljárás elvét, a szabad mozgást és az egyenlő szavazati jog elvét. A felperesek e tekintetben úgy vélik, hogy e tizenöt éves szabály olyan nemzeti szabályozást képez, amely a tagállamok bizonyos állampolgárait pusztán a másik tagállamban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlása miatt hátrányos helyzetbe hozza, ami az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdésében elismert szabadságok korlátozásának minősül.

Full & Egal Universal Law Academy