25.11.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 399/84
2019. szeptember 26-án benyújtott kereset – Elevolution – Engenharia kontra Bizottság
(T-652/19. sz. ügy)
(2019/C 399/103)
Az eljárás nyelve: portugál
Felek
Felperes: Elevolution – Engenharia SA (Amadora, Portugália) (képviselők: M. Marques Mendes, R. Campos, A. Dias Henriques, M. Troncoso Ferrer és C. García Fernández ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
adjon helyt a keresetnek, és teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot;
—
a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy hibás ténybeli értékelést tartalmaz a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Főigazgatóság (DEVCO) igazgatója által elfogadott, 2019. július 12-i bizottsági határozat (Ares(2019)4611765 – 16/07/2019 dokumentum), amely egy három éves időszakra kizárja a felperest az (EU) 2015/323 tanácsi rendelet keretében a közbeszerzési eljárásokból és az EFA által finanszírozott támogatások nyújtásából, és elrendeli továbbá a kizárásról szóló információk Bizottság internetes oldalán való közzétételét:
A felperes úgy véli, hogy határozatában a Bizottság tévedett a tényeket illetően, különösen a munkálatok elvégzésének a késedelmét illetően, amely nem tudható be a felperesnek. A szerződésben előírt békéltetési eljárást be kellett volna fejezni, és a felperesnek nem lehet felróni a választottbíróság felállításának elmaradását.
2.
A második, az indokolási kötelezettség megsértésére és a jogszabály, konkrétan az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 143. cikke (5) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének és a megfelelő ügyintézéshez való jog elvének a megsértésére alapított jogalap:
A határozatban megsértették az indokolási kötelezettséget, mivel az nem teszi lehetővé a felperes számára azon elemzés és következtetések megismerését, amelyekhez a költségvetési rendeletben előírt szervezet által lefolytatott kötelező előzetes kontradiktórius eljárás vezetett. Mivel a határozat nem vette figyelembe az előzetes kontradiktórius eljárást, és egyáltalán nem említi annak az eredményeit, az jogsértő is, mivel ellentétes a pénzügyi rendelet 143. cikkével, és különösen annak (5) bekezdésével, és sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében előírt, megfelelő ügyintézéshez való jogot.
3.
A harmadik, az Alapjogi Charta 109. cikke (1) bekezdése b) pontjának (2016. január 1-jéig) és 106. cikke (1) bekezdése e) pontjának (2016. január 1-jétől), majd később 47. cikkének a megsértésére alapított jogalap:
Mivel a Bizottság úgy döntött, hogy kizárja a felperest az (EU) 2015/323 rendelet és az (EU) 2018/1877 rendelet által szabályozott közbeszerzési eljárásokból és támogatásokból, a Bizottság egyszerre bíró és fél is. Egy olyan helyzetben, amelyben még el kell dönteni azt, hogy fennáll-e a szerződés megsértése, az a tény, hogy kizárólag a Bizottság és/vagy az ajánlatkérő érveit veszik figyelembe, és figyelmen kívül hagyják a felperes érvelését, az Alapjogi Charta 47. cikkének a megsértéséhez vezet, mivel ez sérti a fegyveregyenlőség elvét.
4.
A negyedik, a költségvetési rendelet 136. cikke (3) bekezdésének és az Alapjogi Charta 49. cikkében foglalt arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap:
A Bizottság a 2015/1929 rendelettel módosított 966/2012 rendelet 106. cikke (14) bekezdésének c) pontjában előírt legsúlyosabb szankciót szabta ki, amely a költségvetési rendelet 139. cikkében is a legsúlyosabb szankció. Az összes tényt és azt figyelembe véve, hogy az a kérdés, hogy a felperes súlyos szerződésszegést követett-e el, egy még nem bizonyított sub iudice kérdés, a 966/2012 rendelet 106. cikke (14) bekezdésének c) pontjában előírt legsúlyosabb szankció alkalmazása az Alapjogi Charta 49. cikkének (3) bekezdésében foglalt arányosság elvének a megsértését vonja maga után.
Full & Egal Universal Law Academy