2.12.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 406/41
2019. október 11-én benyújtott kereset – Al-Gaoud kontra Tanács
(T-700/19. sz. ügy)
(2019/C 406/51)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Abdel Majid Al-Gaoud (Giza, Egyiptom) (képviselő: S. Bafadhel barrister)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról szóló, 2019. július 31-i (KKBP) 2019/1299 tanácsi végrehajtási határozatot, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperes nevét a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat II. és IV. mellékletében szereplő jegyzékben;
—
semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2019. július 31-i (EU) 2019/1292 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az továbbra is szerepelteti a felperes nevét a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet III. mellékletében szereplő jegyzékben;
—
az alperest kötelezze a Törvényszék eljárási szabályzatának megfelelően a Törvényszék előtti eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról szóló, 2019. július 31-i (KKBP) 2019/1299 tanácsi végrehajtási határozat, valamint az (EU) 2016/44 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2019. július 31-i (EU) 2019/1292 tanácsi végrehajtási rendelet nem határoz meg jogalapot a felperesnek a jegyzékekben való további szerepeltetéséhez annak ellenére, hogy a Líbiában fennálló körülmények alapvető változása következett be. A Tanács állítólag nem szolgáltatott egyedi, sajátos és konkrét indokokat a vitatott jogi aktusok tekintetében, amelyek az azokat alátámasztó bizonyítékok hiányában nem megalapozottak.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a megtámadott jogi aktusok sértik a felperes alapvető jogait, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, az egészséghez, a családi élethez, a tulajdonhoz, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. A megtámadott jogi aktusok az elérni kívánt jogszerű célhoz képest nem szükségesek és nem is arányosak, valamint a felperes alapvető jogaiba történő korlátlan és aránytalan beavatkozást jelentenek.
Full & Egal Universal Law Academy